Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

17.1 1909. szeptember 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1512 - 1513 - 1514 - 1515 - 1516 - 1517 - 1518 - 1519 - 1520

1909. szeptember 29-iki közgyűlés. 1520. szám. 529 a m. kir. államvasutak, illetve a m. kir. államkincstár tulajdonába átengedi. Átenged ehhez képest a közgyűlés a jelzett célra a székesfőváros tulajdonát képező s a IX. ker. Lóversenytér-dülőben fekvő 9629, 9631—9633. 11.980. tkvi »^' »w«-~ hrsz. ingatlanból 31.331 négyszögölet, — a 9772. tkvi ^t hrsz. ingatlanból 14.786 négyszögölet, végül a 9773. tkvi 9637. hrsz. ingatlanból 3712 négyszögölet, vagyis összesen 49.829 négyszögölnyi fővárosi területet a következő feltételek mellett, és pedig: 1. a szóbanforgó területeknek eladási ára méltányosságból azok vagyonleltári értékében állapittatik meg, egyrészt, mert azok közérdekű vasúti létesítmények céljaira szükségesek és vétetnek igénybe, másrészt, mert — miként ez a jelzett államvasuti szertár létesítése ügyében 1908. évi augusztus hó 26-án tartott közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvben hivatkozott 1907. évi szeptember hó 15-én kelt 73.735. sz. kereskedelemügyi m. kir. miniszteri leiratban kifejezést nyert, a miniszter ur a m. kir. államvasutak terhére, illetve ezek saját terhükre elvállalják a jegyzőkönyvben felsorolt felül-, illetve aluljárók létesítését olykép, hogy azok az illetékes hatóságok által annakidején az e célból lefolytatandó hatósági eljárás alapján megállapítandó szükségesség mérve szerint fognak kivitelre kerülni, mig azok jövő fenntartása a székesfővárost terhelendi; ehhez képest a fent első sorban körülirt ingatlanból eleső 31.331 négyszögöl, négyszögölenként 20 (Húsz) koronáért, a másodsorban emiitett ingatlanból eleső 14.786 négyszögöl, négyszögölenként 12 (Tizenkettő) koronáért, a harmadsorban jelzett ingatlanból eleső 3712 négyszögöl, négyszögölenként 8 (Nyolc) koronáért, vagyis az összesen 49.829 négyszögölet kitevő fővárosi területek 833.748, azaz Nyolcszázharmincháromezerhétszáznegyvennyolc koronáért adatnak el a m. kir. államvasutaknak, illetve a m. kir. államkincstárnak; 2. minthogy az eladás tárgyát képező területek haszonbérbe vannak adva és a főváros a haszonbérlőket a területeknek azonnali visszavétele miatt esetleg kártalanítani köteles, a vevő m. kir. államvasutak, illetve a m. kir. államkincstár a főváros által a haszonbérlőknek fizetendő kártalanítást, valamint a kártalanítási eljárás költségét a fővárosnak megtéríteni s a haszonbérlők részéről a főváros ellen netán támasztandó minden egyéb igény — ideértve az esetleges perköltségek stb. — kielégítését elvállalni tartozik ; 3. az átengedendő területen levő fővárosi erdőőri lakóház tényleges áthelyezési költségét a vevő a fővárosnak szintén megtéríteni tartozik, valamint az ottani erdőrészleten levő fáknak, amelyek eladás tárgyát nem képezik, — kivágatási és elszállítási költségét is viselni tartozik ; 4. az ingatlanoknak átadásáig és használatba vételéig azoknak mindennemű terheit az eladó, azontúl pedig a vevő köteles viselni, az átadás napjától kezdve vevő a vételár után annak teljes kiegyenlítéséig 5°/o-os kamatot tartozik az eladó fővárosnak fizetni; 5. a kötendő szerződés bélyegeit, az adás-vételi ügylet után kiszabandó állami és városi illetékeket és díjakat, — a vételárról kiállítandó nyugta bélyegeit, valamint a tulajdonjog bekebelezésével egybekötött összes költségeket egészökben a vevő köteles viselni. Az adás-vétel tárgyát képező területeknek tényleges kiterjedése és a fizetendő vételár összege a m. kir. államvasutak által elhelyezendő határköveknek pontos felvétele alapján fog meghatároztatni. Az ezen határozatban foglaltak a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható Írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírás után válnak a székesfővárosra nézve kötelezőkké. 133