Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

2. 1909. január 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 192 - 193

1909. január 20-iki közgyűlés. 191—193. szám 51 fekvő 29 257— tt. sz. térrajzon A. betűvel feltüntetett 1247^> négyszögölnyi fővárosi területet, évi 35, azaz Harmincöt korona bérösszegért és a szokásos haszonbéres feltételek kikötése mellett, 1908. évi november hó 1-től számitandólag három egymásután következő esztendőre, vagyis 1911. évi október hó végéig ezennel haszonbérbe adja. A haszonbérbeadást a rendes haszonbéres szerződéses feltételeken kivül azonban a közgyűlés még a következő feltételekhez köti : 1. Haszonbérlő a földet kizárólag csakis mezőgazdasági célokra használhatja, azt évenként rendesen s jól megmunkálni, trágyázni és a haszonbérleti idő leteltével az esetleges tartozékokkal együtt jó állapotban visszabocsátani köteles. 2. A székesfőváros a szerződést akármikor egyoldalulag fölbonthatja és a földet a haszonbérlőtől visszaveheti. Ha azért bontja fel a székesfőváros a szerződést, mert a földet a saját vagy más részére •igénybe venni kívánja, akkor haszonbérlőnek a föld visszabocsátása után megtéríti azt az értéket, amelyet a termés vagy a megmunkáltatás a föld visszabocsátása idejében a kerületi elöljárónak az általa meghívott két szakértő meghallgatásával eszközölt becslése szerinti képviselj Ezen becslésnek a haszonbérlő magát alávetni és eredményét kötelezőnek elismerni tartozik. Ezen kártérítési Összeg azonban a bérlő által fizetett egy évi bér nagyságát meg nem haladhatja. Erről a tanács a további intézkedések megtétele végett az iratok kiadásával tárgyiraton azzal értesítendő, hogy a jelen határozatban foglaltak a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható Írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírása után válnak a székesfővárosra nézve kötelezővé. !192. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 194.774/1908—

VI. számú előterjesztése: a III. ker. „Korona-vendéglő" épületének átalakítási költségei fedezete ügyében. A pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács részéről pártolóan előterjesztett javaslata alapján a közgyűlés tudomásul veszi a tanács azon intézkedését, hogy a III. ker. „Korona-vendéglő" épületnél szükségessé vált tatarozást 6000 K erejéig, a sürgős szükségre való tekintettel, már végrehajtatta és egyben elrendeli, hogy ez az épület még további 13.000 K költség felhasználásával gyökeresen helyreállittassék. Az ekként szükségessé váló és összesen 19.000 K-t kitevő költségösszegből 6000 K-t a községi alap 1908. évi kiad. XC1II. (Kisebb építkezések, pótépitkezések és nagyobb átalakítások) fejezete alatt erre a célra felvett hitelösszeg terhére, 13.000 K-t pedig a községi alap 1909. évi kiad. XCIII. fejezete alatt ugyancsak erre a célra felvett hitelösszeg terhére engedélyezi. Ez a határozat kormányhatósági jóváhagyást igényelvén, a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. Erről a közgyűlés az 1908. évre felvett hitelösszeg fentartása végett a tanácsot jegyzőkönyvi kivonaton értesiti. !193. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 270.142 1908—

VI. számú előterjesztése: a községi alap 1908. évi kiad. XVII. (Épületek jókarban tartása) fejezetén felmerült túlkiadás fedezete ügyében. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egybehangzó javaslata alapján a közgyűlés tudomásul veszi, hogy a III. ker. elöljáróságnál az 1908. évi költségvetésben a községi alap kiad. XVII. fejezetének (Épületek jókarban tartása) 2. c) tétele (Népoktatási épületek) alatt 1500 K, 2. d) tétele (Plébánia épületek) alatt 300 K és 2. f) tétele (Vegyes célú épületek) alatt 700 K, összesen tehát 2500 (Kettőezerötszáz) korona túlkiadás merült fel. A közgyűlés ezen túlkiadás fedezetére a köaségi alap 1908. évi bev. III. 1. b)