Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

2. 1909. január 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 189 - 190

1909 január 20-iki közgyűlés. ^90. szám. 49 Mondassák továbbá ki, hogy amennyiben a kivetés eredménye a megállapított főösszeget meghaladná, ugy a többlet a községeknek és városoknak lesz átengedendő a háztartás céljaira abban az arányban, amelyben a minden egyes község és város terhére külön-külön megállapítandó maximális főösszeget a tényleges kivetés meg fogja haladni. Tekintve, hogy Nagyméltóságod több alkalommal kijelentette, miszerint az adóreform révén az adóterheket emelni nem kívánja, a maximális főösszeg megállapításának nem lehet akadálya; mig a többletnek a községek háztartása céljából való átengedését az a körülmény indokolja, hogy a jövedelemadóra községi pótadó a javaslat szerint ki nem vethető és így legalább a többlet átengedése révén jutnának némi kárpótláshoz, ha már a községek háztartásának a rendezése a reformmal egyidejűleg meg nem valósul. Ezután egyszersmind esetleg lehetővé válnék a községi pótadó százalékának leszállítása, ami viszont az adózó polgárságot részesítené némi kárpótlásban. Megjegyezzük, hogy kérelmeink közül ennek teljesítésére helyezzük a legnagyobb súlyt. III. Óbuda házbéradója, amely ezidőszerint 15°'o-ban van megállapítva, tartassák fenn a jövőre is, sőt terjesztessék ki ezen 15%>-os adókulcs a főváros azon részeire, amelyek a Duna jobbpartján a belső körút, a Duna balpartján pedig a Gróf Haller-utca, az Orczy-, a Köztemető-, Thököly- és Aréna-utak és folytatólag a Dráva-utca által határolt belső területen kivül esnek. Ezt a kedvezményt első sorban is városfejlesztési érdekek indokolják, másfelől minthogy a házbéradó a jelenlegi viszonyok között jóformán áthárul a lakókra, ezt a megkülönböztetést a szociális igazság szempontja is követeli, mert a város külső részein laknak tudvalevőleg a gazdaságilag gyengébbek, akikkel szemben méltányos, hogy a házbéradó áthárítása révén csekélyebb mértékben terheltessenek, mint a belső részekben lakó vagyonosabb néposztály. Köztudomású, hogy a külső részeken az építkezés megakad, tehát az alacsonyabb adókulcs megállapítása az épitési kedv fejlesztésére fog hatni, amivel elérjük, hogy a városnak ez az elhanyagolt része is beépül, ami a kincstár szempontjából csak előnyt jelenthet, mert uj adótárgyakat nyer, amelyek különben rendelkezésére nem állnának. A város belső és külső területe közötti megkülönböztetést indokolja maga a benyújtott házadójavaslat is, amely a házbéradó kivethetáse céljából külön körzeteket állapit meg azokban a városokban, amelyek különben csakis házosztályadó fizetésére volnának kötelezhetők. Eltekintve attól, hogy a főváros III kerületének fejletlensége egyáltalán nem indokolja az ottani házbéradó kulcsának lényeges felemelését, a főváros többi részeire nézve a javaslatban engedélyezett 0-6°/o-os leszállítás annál kevésbé tekinthető kielégítőnek, mert a jelzálog terhek kamatainak beszámítására vonatkozólag a jövőre megállapított eljárási mód a jelenlegi beszámítással szemben a jelzálogteherrel bíró házakra s e szerint a házak legnagyobb részére adóemelést fog eredményezni. Ugyanis a főváros összes házai után az 1908 évre adóalapul megállapított 125,802.818 korona bérjövedelem után 5,433.418 korona 97 fillért tett ki az általános jövedelmi pótadó. Mivel azonban ebből az összegből csak 2,758.668 korona 74 fillér íratott elő a tulajdonosok terhére, mig 2,674.750 korona 23 fillér, tehát a kivetett összegnek mintegy 50°/o-a, a teherkamatok 10%-a fejében eleugedtetett, kétségtelen, hogy a kincstár az általános jövedelmi pótadónál az adóalapból az 50%-nak megfelelő mintegy 629 < millió koronát engedte el. Tekintve már most, hogy a jövőben a jövedelemadónál az adóalapból az egész tőkekamat fejében csak 267 millió korona fog elengedtetni, kétségtelen, hogy a kincstár itt 36 millió korona adóalapot nyer, amely után eső jöve13