Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

7. 1909. március 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 673 - 674 - 675 - 676 - 677

1909. március 31iki közg

yűlés. 677. szám. 183 „III"-al megjelölt 244510 négyszögöl kiterjedésű parcelláit, továbbá ezen két parcella közötti — a térrajzon ,,/>"-vel megjelölt — a szabályozási tervben utcaterületnek szánt — 47940 négyszögöl kiterjedésű területet — utóbbit annak feltételezése mellett — és arra az esetre, ha az mint utterület a szabályozási tervből tényleg elhagyatik, összesen tehát 5273-40 négyszögölnyi területet és pedig az »I"-el jelzettet négyszögölenként 80 koronáért, a „II"-vel és a „6"-vel jelzett területeket pedig négyszögölenként 65 koronáért, összesen tehát 378.004 K 50 f, azaz Háromszázhetvennyolcezernégy korona 50 fillér vételár ellenében a m. kir. állami vasgyárak központi igazgatóságának, illetve a m. kir. államkincstárnak a m. kir. államvasutak gépgyári telepének kiterjesztési céljaira örökáron eladja a következő feltételek mellett és pedig : 1. az eladott területeknek a haszonbérletből való visszavétele folytán a haszonbérlőknek a főváros által fizetendő kártalanítási összeget a vevő m. kir. állami vasgyárak központi igazgatósága, illetve a m. kir. államkincstár a székesfővárosnak a felszólítástól számított 30 napon belül megtéríteni tartozik; 2. az eladott ingatlanokat terhelő 778 K 19 fillér csatornázási járulékot és 1582 K 41 f burkolási járulékot a vevő viseli és ezen összesen 2360 K 60 f-t kitevő összeget a vételárral együtt a fővárosnak szintén megfizetni köteles; 3. a birtokba és használatba lépés napjától kezdve az ingatlanok mindennemű terheit a vevő köteles viselni; 4. az adás-vétel tárgyában kötendő szerződés bélyegeit, az adásvételi ügylet után kiszabandó állami és városi illetékeket és díjakat, a vételárról és egyéb fizetések teljesítéséről szóló nyugták bélyegeit, valamint a tulajdonjog bekebelezésével egybekötött összes költségeket egészükben a vevő köteles viselni. Arra az esetre pedig, ha a fentebb körülirt két parcella közötti „b"-vel jelzett útrész a szabályozási tervből —a megejtendő tárgyalások eredményéhez képest — elhagyható nem lesz, elhatározza a közgyűlés, hogy ezen útrész területét a m. kir. állami vasgyárak központi igazgatóságának gyári- és üzemi célokra egy évi felmondás és a fővárosnál szokásos bérleti feltételek kikötése mellett 15 évre bérbeadja oly módon, hogy az első öt évben évente és négyszögölenként 1 korona, a második öt évi ciklusban 1 korona 50 fillér, a harmadik öt évi ciklusban pedig 2 korona bérösszeg lesz fizetendő. Az ezen határozatban foglaltak a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírás után válnak a székesfővárosra nézve kötelezőkké. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e célból a tárgyiratok kapcsán a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel terjesztetik, a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök ur pedig és a m. kir. állami vasgyárak központi igazgatósága a hozott határozatról felterjesztés, illetve átirat kapcsán értesíttetnek. Végül megállapíttatik, hogy ezen határozat meghozatalánál a törvényhatósági bizottság tagjai az 1872 : XXXVI. t.-c. 60. §-ában meghatározott számban jelen voltak és hogy ezen határozathoz a jelenlevőknek több mint 2

/s-a hozzájárult. Jelen voltak és „igen

u-nel, vagyis a tanácsi javaslat elfogadása mellett szavaztak a következők: Acsay Antal dr., Ámon József, Bán Sándor, Baránszky Gyula dr., Báron Jónás dr., Bayer László, Beiméi Sándor, Benedek Dezső, Biscara Endre, Boross Ernő dr., Böszörményi Oszkár dr., Bródy Samu dr., Bruszt Dávid, Csorba Ferenc dr., Czettel Gyula, Dósa Kálmán, Eckermann Ede, Ehrlich Manó, Elek Bernát, Eperjessy István, Ernyei Mór dr, Erős Sándor dr., Farkas Gyula, Freund Vilmos, Frívaldszky