Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

6.1 1909. március 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 580

1909. március 17-iki közgyűlés. 580. szám 149 gükön az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani, mert ellenkező esetben a főváros azt a bérlők terhére jogosított végrehajtani. 9. A bérlők kötelesek a bérelt partrészt naponként öntöztetni, söpörtetni és általában tisztántartani ; kötelesek továbbá a vállalat üzemében nyert konyhai és egyéb hulladékot vagy szemetet elhordatni; azonban azt a Dunába hányni egyáltalában tilos. A felállítandó árnyékszékeket vagy vizeldéket csakis az úszóműnek a Duna középvonala felőli oldalon szabad elhelyezni. 10. Ha a bérelt partrészen bármilyen közmunka létesítése szükséges, ugy bérlők azt kártalanítás' nélkül tűrni tartoznak, ha pedig a közmunka a partrész teljes szabaddá tételét teszi szükségessé, ugy a bérlők kötelesek a bérelt partrészt a közmunka tartamára kártérítés igénye nélkül teljesen átengedni. 11. Árvízveszély esetében bérlők a partot a hatóság felhívására három nap alatt teljesen szabaddá tenni kötelesek. 12. A bérleti feltételek meg nem tartása esetében a főváros tanácsa jogosítva van a bérlőket esetről-esetre 500 (Ötszáz) koronáig terjedő és közigazgatási utón behajtható, avagy a tanács tetszése szerint a bérlők biztositékából levonható birsággal (kötbérrel) sújtani. 13. A főváros biztosítja a bérlőket, hogy a bérlet fennállása esetében a tíz évi engedély idejére mások részére a Ferenc Józsefhid és a Margit-híd közötti Dunajobb- vagy balparti partszakaszokon hasonló vállalat, vagyis a parthoz kötött uszőművön berendezendő vendéglő, kávéház vagy artista-kabaret céljára partbérletet nem engedélyez. 14. Az engedélynek az előbbi pont szerint biztosított kizárólagos jellege azonnal és az egész hátralevő szerződési időre megszűnik, ha a bérlők az uszóművet bármelyik év május havában fel nem állítják, vagy ha a vállalatot a nyári évadban, azaz évenként június, július és augusztus hónapokban állandóan üzemben nem tartják. 15. A főváros tanácsa jogosítva van a bérleti szerződést birói közbenjárás nélkül, tanácsi határozattal megszüntetni és pedig anélkül, hogy ezért a bérlők a fővárostól bármilyen cimen kártérítést vagy egyéb megtérítést igényelhetnének, ha: a) a tanács a bérlőket a bérleti feltételek be nem tartása miatt már három izben birsággal (kötbérrel) sújtotta, \ b) ha a bérlők az évi bérösszeget a megállapított módon és határidőre meg nem fizetik, c) ha a vállalat működése a tanács egyoldalú elbírálása szerint a közerkölcsiségi, közrendészeti vagy közbiztonsági érdekeket sérti, vagy ha a vállalat bármelyik hatósági szabálynak, rendelkezésnek, avagy felhívásnak azonnal és a saját költségén eleget nem tesz, d) ha a bérlők a bármely okból megfogyatkozott biztosítékot nyolc nap alatt az eredeti összegre ki nem egészítik, e) ha a bérlők ellen a bérlemény területén birói végrehajtás foganatosittatik, vagy ha a bérlők csőd alá kerülnek. 16. A bérlők tartoznak a bérleti szerződés aláírása előtt az első évi bérösszeget lefizetni és ugyanakkor 3000 (Háromezer) korona készpénzt, a főváros központi pénztárába szerződési biztosítékul letenni. A biztosíték után a főváros kamatot nem fizet. Ezen biztosítékból a főváros a szerződésből eredő összes követeléseit, birói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kielégítheti, a főváros azonban követelései tekintetében nincs kötve a bérlők biztositékához, hanem követeléseit tetszés szerint bérlők egyéb vagyonára is szabadon érvényesítheti. 17. A bérlők az úszómű megépítéséhez, használatba vételéhez, a vállalat, illetve üzlet gyakorlásához, vagy egyébként szükséges mindennemű engedélyt önmaguk és külön lévén kötelesek megszerezni, a főváros, mint bérbeadó semminemű felelősséget sem vállal arra, hogy a szükséges hatósági engedélyek a bérlőknek, illetve 38