Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

22. 1908. november 18. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1829 - 1830 - 1831

1908. november 18-iki közgyűlés. 1831. szám. 609 41. §. Ha az ellátást maga a fél kérelmezi, köteles kérvényét mindazokkal az okmányokkal felszerelni, melyek az ellátás megállapítása céljából szükségesek. Jelesül tartozik az ellátást kérő özvegy a házassági anyakönyvi kivonatot, továbbá a jó erkölcsi viseletéről kiállított bizonyítványt is mellékelni. Tartozik továbbá az özvegy az illetékes kerületi vagy községi elüljáróság bizonyítványával igazolni azt, hogy férjével ennek haláláig együtt élt, ha pedig együtt nem élt volna vagy ugyanilyen bizonyítvánnyal, vagy bírói ítélettel igazolni, hogy a különélésre nem ő szolgáltatott okot. Árvák ellátása esetén azok törvényes származása, illetőleg törvényesítése és kora anyakönyvi kivonattal igazolandó. 42. §. Az ellátás ügyében a következő hatóságok határoznak első fokon: 1. a törvényhatósági bizottság által választott tisztviselőkre nézve a tanács közvetlen előterjesztésére a törvényhatósági bizottság közgyűlése; 2. a tanács által választott személyzetre, továbbá ugy a törvényhatósági bizottság, mint a tanács által választottak özvegyeire és árváira nézve a tanács; 3. a kinevezettekre, valamint özvegyeikre és árváikra nézve a polgármester; második fokon: 1. a törvényhatósági bizottság közgyűlésének elsőfokú határozatai ellen benyújtott felebbezésekre a belügyminiszter; 2. a polgármester és a tanács határozatai ellen benyújtott felebbezésekre a törvényhatósági bizottság közgyűlése; harmadik fokon: a közgyűlés másodfokban hozott és az elsőfokúval érdemben egybe nem hangzó határozatai ellen benyújtott felebbezésekre, még pedig a közoktatási személyzet tagjainak és hozzátartozóinak ellátására vonatkozó ügyekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi felebbezési ügyekben a belügyminiszter. A törvényhatósági bizottságnak másodfokban hozott s az elsőfokú határozattal érdemben egybehangzó határozatai, valamint a belügyminiszternek, s illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek határozatai ellen — amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra vagy részeltetésre, — vagy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket, — az 1896. évi XXVI. t.-c. 45. §-a alapján a közigazgatási bírósághoz panasz benyújtásának van helye. 43. §. A kegydíjazási ügyek minden esetben a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztendők: Kegydíj megszavazása iránt a közgyűlésen akár önállóan, akár a tárgyalás folyamán előterjesztett indítványok érdemleges határozathozatal előtt javaslattétel végett a tanácsnak feltétlenül kiadandók. 44. §. Az összes alkalmazottakra nézve az ellátás és pedig a nyugdíj az elsőfokú határozat keltét követő hó első napján, a lakáspénz a nyugdíjazást követő évnegyedkor, az özvegyi ellátás és nevelési díj pedig a 28. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel a férj, illetőleg atya vagy anya elhunytát követő hetedik hó első napján válik esedékessé. 153