Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908
22. 1908. november 18. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1829 - 1830 - 1831
1 908. november 18-iki közgyűlés. 1831. szám. 605 21. §. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt nő férje a temetési segítségen kivül semminemű ellátásra igényt nem tarthat. 22. §. A nyugdíjazott vagy nyugdíjjogosultsággal biró fővárosi alkalmazottak özvegyei általában a felét kapják annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugdíj s az ezután a 15. §. értelmében járó lakáspénz címén élvezett, s illetőleg amely összegre a férj nyugdíjszerű állandó ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az özvegyi díj összege — nevelési díj nélkül — a tiszti személyzet létszámához tartozó főiskolai képesítéshez kötött állásra alkalmazottak özvegyeinél 1100 koronánál, középiskolai képesítéshez kötött állásra alkalmazottak özvegyeinél 1000 koronánál a tiszti létszámhoz tartozó többi alkalmazottak özvegyeinél 900 koronánál, az altiszti és szolgai létszámhoz tartozók özvegyeinél pedig 500 koronánál kevesebb nem lehet. 23. §. Az özvegyi díj végleg megszűnik: a) ha az özvegy meghal, b) ha az özvegy elveszti magyar állampolgárságát, c) ha az özvegy ismét férjhez megy, amely esetben azonban a férjhezmenetel napjától számított egy éven belül, az őt megillető özvegyi nyugdíjnak két évi összegére tarthat igényt; ezen egy évi határidő letelte után az ellátás többé meg nem váltható; ha ez utóbbi eset után ismét özvegységre jutna, az özvegy előző ellátásra való igénye második férje halála napjától kezdődőleg ismét feléled; olyan özvegyek, akiknek nevelési díjra igénnyel biró gyermekök van, a megváltáshoz a gyámhatóság beleegyezését is tartoznak kimutatni; űf) ha az özvegy jogérvényesen hivatalvesztésre Ítéltetik. 24. §. Ha fővárosi alkalmazott özvegye ismét fővárosi alkalmazotthoz megy férjhez és újból özvegységre jutván, második férje után szintén igényelhet özvegyi nyugdíjat: akkor az első férje után már tényleg húzott és a második férje után járó két özvegyi díj közül a kedvezőbbet kapja. 25. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje még tiz évre nem terjedett akkor özvegye egyszersmindenkorra ugyanolyan végkielégítésben részesül, mint amennyit a 19. §. értelmében ellátása esetén maga a férj kapott volna. 26. §. Ha az özvegy akár a székesfőváros, akár pedig az állam vagy valamely társhatóság szolgálatában rendszeresített álláson működik, ez a körülmény az özvegy ellátására való igényét semmiféle irányban sem befolyásolhatja. 27. §. A székesfőváros szolgálatában álló nő az őt saját alkalmaztatása után megillető nyugdíjra vagy végkielégítésre abban az esetben is igényt tarthat ha férje még életben van, vagy ha férje után kulon ella& J 152
