Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

3. 1908. január 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 133 - 134

1908 január 22-iki közgyűlés. 132—134. szám 15 terjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy Óbuda egy nagy területén és pedig egyrészt a Határ-, Pacsirtamező-utcák és Bécsi-ut, Vörösvári-utca által határolt, másrészt a Vörösvári-uttól észak felé nyúló területeken, Ó-Budán ma fennálló csatornahálózatot ezidőszerint a kedvezőtlen lejtméreti viszonyoknál fogva továbbfejleszteni már nem lehet. Ezen városrészek csakis az óbudai főgyűjtő létesítése után lesznek csatornázhatok. A fennebb emiitett területen vannak az interpellációban foglalt mélyen fekvő helyek, ahol a csapadékvizek a talaj felszínének természetes esését követve, összefutnak és további lefolyást nem találva, összegyülemlenek. Nevezetesen a Zápor-utca 77. sz. a. fekvő nagy és igen mély fekvésű telken már rég idő óta fennálló lóba folynak a Solymári-, Szőlőkert-, Zápor- és Föld-utcákra jutó csapadék- és nemkülönben — mivel az itt levő házakból a szennyvizeket az utcára folyatják — a szennyvizek is. Ezen hátrányos állapoton csatornázás által a fentebb jelzett okoknál fogva ma egyáltalán nem lehetséges változtatni. A Raktár- és Vihar-utcák sarkán szintén mélyen fekvő magántelekre összefolyó csapadékvizeknek levezetésére vonatkozó kérdés már több izben foglalkoztatta a hatóságot. Erre nézve van is — bár csak ideiglenes jellegű — megoldás, mely abban áll, hogy a Vihar-utcának a régi temető mellett a Kórházutcáig való megnyitása esetén lehetséges lesz egy csőcsatornát elhelyezni, amely az emiitett pontról a vizeket a Vörösvári-utcai közcsatornába juttatná. Tudomása szerint a Vihar-utcának megnyitása céljából szükséges 6206. hrsz. telek kisajátítása folyamatban van. A válasz tudomásul vétetik. !133. Vosits Károly tanácsnok ur Telkes Aladár törvényhatósági bizottsági tag urnák a kelenföldi pályaudvar vízvezetéke ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy a múlt év folyamán interpelláló indítványa alapján utasította a közgyűlés a tanácsot, intézkedjék aziránt, hogy amennyiben lehetséges, hogy az államvasutak kelenföldi állomásán, mely eddigelé saját kutjaiból a Dunából termelt vízzel tápláltatik, amely víz nemcsak üzem, hanem háztartási célokra is használtatik, ezen kutak felhagyassanak és köteleztessék az államvasutak igazgatósága arra, hogy ezt a telepet a főváros vízvezetékével köttesse össze. Mikor 1893-ban a Lágymányosnak és Kelenföldnek vizzel való ellátásáról volt szó, a főváros megtette a lépéseket, hogy az államvasutak hozzák összeköttetésbe telepüket a főváros vízvezetéki csőhálózatával, de olyan követelményekkel állottak elő, amilyeneket a főváros nem teljesíthetett. A rendszabály értelmében pedig a fővárosnak nem volt joga kötelezni a vízvezetékkel való összeköttetésre, amennyiben azon telek mentén nincs csatorna. Azonban az indítvány folytán az eljárás folyamatba tétetett közegészségügyi szempontból és az elsőfokú közegészségügyi hatóság, az elöljáróság, kötelezte az államvasutakat egészségi szempontból a fővárosi vízvezeték igénybevételére. Az államvasutak igazgatósága megfelebbezvén ezt a határozatot, az ügy most másodfokú elbírálás céljából a polgármester előtt van. A polgármester ur ebben a kérdésben másodfokban végérvényesen a legközelebbi napokban fog dönteni, bizonyára a nagyközönség érdekeinek megfelelőleg. A válasz tudomásul vétetik. !134. Piperkovics Bátor tanácsnok ur Siposs Ágoston törvényhatósági bizottsági tag urnák az iparostanonc-iskolák felügyelete ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy az iparoktatási bizottmány az utolsó időben nem szünetelt teljesen, amennyi-