Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

15. 1908. június 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1261

420 1908. június 24-iki közgyűlés. 1261. szám. !1261. Tárgyaltatott a tanács 143.440/1908. eln. számú előter­jesztése: a hivatalos órák beosztása, tartama és megtartásuk bizto­sítása iránt. 4 A közgyűlés a tanács javaslatának elfogadása mellett a m. kir. belügyminiszter ur f. é. június hó 6-án 47.478/908— III. sz. a. kelt leiratában kívánt módosításokhoz hozzájárul s ehhez képest a szer­vezési szabályrendelet V. rész I. fejezetének 12. és 13. §-ait a követ­kező szövegben állapítja meg: „12. §. A főváros minden alkalmazottja az előirt hivatalos órákat pontosan megtartani és amennyiben ezt a közszolgálat megkívánja, időnként azokon túl is dolgozni tartozik. A hivatalbeli munka ideje hétköznapokon rendszerint egyfolytá­ban napi 6 óra, vasárnapokon és ünnepnapokon pedig rendszerint egy­folytában napi 3 óra. Oly hivatalokban, ahol a közszolgálat s a polgárság érdekeinek sérelme nélkül a személyzet egy része vasárnapokon és ünnepnapo­kon nélkülözhető, a személyzet e napokon a szolgálat alól felváltva felmenthető s csak az e célra szükséges személyzettel tartandó fenn ügyeletes szolgálat. Húsvét, pünkösd és karácsony első napján, nagypénteken, űr­napján, valamint március hő 15cén és augusztus hó 20-án a hivatali munka teljesen szünetel. A polgármester rendeletileg állapítja meg: a) a hivatalos órák kezdetét és végét, a vasárnapi és ünnep­napi szolgálatnak az egyes hivatalokban való rendjét, az ügyeletes szolgálatra vonatkozó részletes utasítást, valamint az esetleges kivé­teleket ; b) az egyes vezetők meghallgatásával a városi üzemek, temetők és iparvállalatoknál a munkaidő tartamát és beosztását; c) a szolgaszemélyzet munkaidejét és kötelezettségeinek terje­delmét. 13. §. A kötelességét pontosan nem teljesítő alkalmazott, amennyi­ben mulasztása az 1886 : XXIII. t.-c. rendelkezése alá nem esik, a polgármester által az illetőnek meghallgatásával, de egyébként minden formaszerü eljárás mellőzésével s felebbezés kizárása mellett írásbeli megintessél büntethető. A polgármester, vagy a hivatalvizsgálatokat teljesítő alpolgár­mester, a közgyűlésen üléssel és szavazattal biró főtisztviselők, vala­mint a ker. elöljárók és az árvaszéki elnökhelyettes kivételével, az összes fővárosi alkalmazottakat, az árvaszék elnöke, a ker. elöl­járók, valamint a főváros kezelése alatt álló azoknak az üzemeknek a vezetői, kiknek birságolási joga külön szabályrendeletben van meg­állapítva, vagy akiknek a birságolási jog gyakorlására a polgármester a felhatalmazást megadja, az alájok rendelt fővárosi alkalmazottakat enyhébb beszámítás alá eső szolgálati vétség, vagy szabálytalanság esetében az illetőnek meghallgatásával, de felebbezés kizárása mellet annyiszor, amennyiszer rendbirsággal büntethetik. A rendbírság, ha azt a polgármester, vagy helyette az alpolgár­mesterek alkalmazzák, 50 koronáig, ha az árvaszéki elnök, a ker. elöljárók vagy a városi üzemek vezetői alkalmazzák, 20 koronáig terjedhet s a tiszti segélyalap növelésére fordítandó. Az alpolgármesterek, árvaszéki elnök, ker. elöljárók és üzem­vezetők az alkalmazottak megbírságolásáról a polgármesterhez az ira­tok beterjesztése mellett 8 napon belül jelentést tenni tartoznak. A hanyag, hűtlen, vagy egyébként súlyosabb megrovás alá eső id. hivatalnokokat, továbbá altiszteket, szolgákat és a szolgai lét­számhoz tartozókat a polgármester az érdekeltek előzetes meghall­gatása után a szolgálatukból végleg elbocsájthatja, anélkül, hogy volt szolgálati viszonyukból kifolyólag a főváros ellen bármi cimen követelést támaszthatnának."

Next

/
Oldalképek
Tartalom