Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

11. 1908. április 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 821

1908. április 29-iki közgyűlés. 820—821. szám. 287 tétessék. Azt hiszi, ebben a tekintetben máskép intézkedni nem lehet, mint felhívni a pénzügyminiszter ur figyelmét. A választ ugy interpelláló bizottsági tag nr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !821. Dr. Bárczy István polgármester ur dr. Földes Árpád törvényhatósági bizottsági tag urnák a Kossuth-szoborpályázat ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, előadja, hogy az interpelláció négy pontból áll, melyek mindegyikére külön-külön fog válaszolni. Az 1. pontra válaszolva kijelenti, hogy nem egészen ugy oszlottak meg a szavazatok, amint az interpelláló mondotta, hanem a következőképen: az első szavazásnál kapott Róna 9, Horvay 9, Holló és Istók 1 szavazatot és 1 üres szavazat adatott be; a második szavazásnál Róna 10, Horvay 8 szavazatot kapott és két szavazólap üresen adatott be. A 2. pont két részre oszlik. A kérdés első része, hogy mi indította szólót arra, hogy uj szavazást rendeljen el? A pályázati feltételek indították, még pedig a t. közgyűlés által megállapított pályázati feltételek 7. §-a, amely akként intézkedik, hogy a biráló bizottság határozatát mindenkor titkos szavazással és a jenlenlevők általános szótöbbségével hozza, 20 biráló bizottsági tag volt jelen, abszolút többség 11, miután 11 szavazatot egy sem nyert, ujabb szavazást kellett elrendelni. Az ujabb szavazásnál mindketten 10—10 szavazatot kaptak, ekkor állott be a pályázati feltételek értelmében az, hogy a szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnöknek kellett dönteni. Tehát a formai része a dolognak a pályázati feltételeknek megfelelő volt. Ami különösen a lapokban és az óvásban megjelent kritikát illeti, melyben az üres szavazatok érvényessége fölött vitáztak, kijelenti, hogy a pályázati feltételekben* a jelenlevők számáról van szó, a biráló bizottság határozatát a jelenlevők általános szótöbbségével hozza, az üres szavazat pedig a jelenlétet feltétlenül bizonyítja. A kérdések második része, hogy ezen szavazásnál, midőn a külföldi szakértők a Róna-féle pályamű mellett szavaztak, mi indította szólót arra, hogy a Horvay-féle pályamű mellett döntsön ? Erre a kérdésre — azt hiszi — egyáltalában nincs válaszadásnak helye. Megjegyzi, hogy azt senki sem tudhatja, hogy a külföldi szakértők kire szavaztak, mert a szavazás titkos volt, előbb nyilatkoztak ugyan, azonban mindenki szabadon szavazhatott, hogy ki hogyan szavazott, az nem konstatálható, ez egyedül szóló szavazatáról konstatálható és hogy miért szavazott ugy, azzal csak a lelkiismeretének tartozik. A 3. pontra vonatkozólag először is kijelenti, hogy a pályamunka 10-szer olyan nagy méretben állítandó ki, mint a bemutatott minta. A mérnöki hivatal, valamint a kiküldött 3 tagú szakbizottság számítása szerint az alapozás 170.000 K-ba kerül és a szobor-részek költségei 530.000 K-val bőven fedezve vannak. Szóló azt hiszi, hogy a közönség általában tévedésben van. A Kossuth-szobor épp ugy, mint a Szabadságharc-szobor pályázata éppen a szóló javaslatára ugy Íratott ki, hogy a művész nem vállalkozó, a művész nem kapja meg azt az összeget, ő csak a művészi munkának a tervezetét végzi megfelelő tiszteletdíj mellett, a munka vezetése és kivitele a főváros által megválasztandó és fizetendő vállalkozó utján történik, ugy, hogy tulaj donképen a kivitelnél a művész sem nem nyerhet, sem nem veszíthet, éppen ezt akarták kizárni, nem akartak vállalatszerű üzletet teremteni. Itt is, amibe tényleg kerülni fog a szobor kivitele, azt a főváros fogja kifizetni a vállalkozónak. A 4. pontra nézve bejelenti, hogy miután a zsűri meghozta az ítéletét, még pedig a pályázati feltételeknek megfelelő módon és ugyancsak a t. közgyűlés által megállapított feltételek > értelmében, a biráló bizottság határozata minden vonatkozásában végérvényes ;