Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

8.2 1907. március 2. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 368

168 1907. márczíus 2-iki közgyűlés. 368. szám. Antal dr., Hindy Kálmán, Horner Samu, Kárpáti Béla, Kelemen Lajos dr., Kollár Lajos, Kovách Aladár dr., Kovács Ernő dr., Kozma Gyula, Körömy Árpád dr., Krammer Károly, Krantz Károly, Kűnváry Fülöp, Kurfürst Miksa, Láng György, Laumann Jőzsef, Ledermann Mór, Légrády Imre dr., Leitner Adolf dr., Lindmayer Ferencz, Löw Sámuel dr., Löwy Lajos dr., Ludwigh János dr j Ludwik Endre dr., Márkus József, Márkus Miksa, Máttyus Arisztid, Mayer Gyula, Mérő János, Mezei Péter, Minké Béla, Morzsányi Károly dr., Nagy Andor, Nay Rezső, Némái Antal, Némethy Károly dr., Nessi Gyula, Neszmélyi Lajos, Neuschlosz Kornél dr., Oldal János, Ott Ádám dr., Ott Lajos, Pacsu Miklós, Pelzmann Ferencz, Perczel Béla, Perl Soma dr., Petánovits József, Platthy György dr., Pető Sándor dr., Preyer Hugó dr., Rácz Dezső dr., Radocza János, Rausch Károly, Reiner Ede dr., Retter Gyula, Ripka Ferencz, Rosenherg Sándor dr., Rust József, Sámuel Lázár dr., Sándor Pál, Scbiffer Miksa, Schober Albert, Schödl Lipót, Schöffer Bódog, Schön Ignácz, Schön Rezső, Schreyer Jakab dr., Schubert Sándor, Simon Jakab, Simonovics Béla, Sipos Ágoston, Spolarits György, Springer Ferencz dr., Steinhardt Antal, Stieber Vincze, Strasser Imre dr., Surányi Jőzsef, Szabó József, Szálai Mihály dr., Szebeny Antal dr., Székely Miksa dr., Szekula Gyula, Szilágyi Károly, Telkes Aladár, Tihanyi Károly, Tomka Emil, Török György, Vámossy Károly, Vázsonyi Vilmos dr., Veress Alajos, Wehner Gyula, Weinek József dr., Weinszeisz Lajos, Weisz Jakab dr., Weisz Károly, Weisz Manfréd, Wellisch Alfréd, Wellisch Sándor, Willinger Ferencz, Winter Lajos, Wolfner József (6. ker.), Wolfner József (7. ker.), Zsigmondy Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag urak. !368. Tárgyaltatott folytatólag a bizottmány és tanács 30.896/1907. VI. számú előterjesztése: a községi alap és a székesfőváros kezelése alatt álló intézetek és alapok 1907. évi költségelőirányzatának megállapítása ügyében. A közgyűlés mindenekelőtt tudomásul veszi a tanácsnak arról tett jelentését, hogy az 1907. évi költségvetés előirányzatát és az azt kisérő jelentést az 1872: XXXVI. t.-cz. 90. §-ának megfelelően a helybeli adózók részéről való megtekinthetés végett 15 napra közszemlére kitétette; hogy eme kitételről a közönséget a Budapesti Közlönyben közzétett hirdetmény utján értesítette és hogy a költségvetés ellen az adózók részéről észrevétel nem tétetett; a közgyűlés továbbá tudomásul veszi, hogy a költségvetés, annak melléklete és a tanács kisérő jelentése kinyomatva a törvényhatósági bizottság tagjainak előzetesen kézbesittetett; végül a közgyűlés tudomásul veszi a tanács jelentésének azt a részét is, a mely az előző költségvetések megállapítása alkalmából kiadott különböző közgyűlési utasításokra, nemkülönben a függőben levő fontosabb kérdések állapotára s azok legközelebb várható alakulására vonatkozik. Az előterjesztett költségvetési előirányzatot a közgyűlés általánosságban egyhangúlag elfogadja, s kimondja, hogy a jelentkező hiány fedezetéről ezúttal gondoskodni nem kivan, mivel a kilátásba helyezett állami támogatás .elnyerése esetén ez a hiány meg fog szűnni. Egyben elhatározza a közgyűlés, hogy a főváros terheinek könnyítése érdekében 443/906. kgy. sz. alatt a kormányelnök úrhoz intézett felterjesz' tésnek az elintézését megsürgeti. Az 1898. évi deczember hó 12-én kelt 1450/a. sz. közgyűlési határozat vonatkozó részének a megújításaként elvben kimondja a közgyűlés, hogy a fővárosi progresszív kiegészítő jövedelmi adó behozandó, s a pénzügyminiszter úrhoz az előleges elvi hozzájárulás kieszközlése végett felterjesztést intéz. Elhatározza a közgyűlés, hogy ugy az országgyűlés képviselőházához, valamint a pénzügyminiszter úrhoz intézendő feliratban kéri az állami egyenes adók reformjának gyors előkészítését és keresztülvitelét, s e reform keretében azon szempontok figyelembevételét, a melyek egyrészt a városi polgárság állami adóterhének igazságosabb megoszlását lehetőleg biztosítják, másrészt a községi adórendszernek is helyesebb alapokra való fektetését lehetővé teszik. Egyúttal a közgyűlés köriratban kéri fel a .városi törvényhatóságokat, hogy a főváros felterjesz-