Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

3.2 1907. január 17. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 150 - 151 - 152

1907. január 17-iki közgyűlés, 15. szám 71 arra törekedett, hogy a bankot — őszintén szólva — lehetőleg a présbe szorítsa be. A bank, mely eleinte 10 f-t óhajtott egy hétre 10 K után és csak heti kölcsönöket volt hajlandó nyújtani, már az előzetes tárgyalások alatt kénytelen volt ezt az ajánlatát oly irányban módosítani, hogy több hétre terjedő kölcsönöket is nyújt és a 10 h'lléi'iiyi heti kezelési költséget 10 K után 8 f-re szállította le. A banknak ezen beadványát a főszámvevővel is közölték, hogy a maga részéről tegye meg észrevételeit és mondja meg egyáltalában a saját szempontjából is, hogy vájjon minőnek tarthatná a bank működését a központi vásárcsarnokban. A főszámvevő terjedelmes jelentésben indokolta a maga álláspontját, a mely jelentésében szintén reflektált a köztudomású viszonyokra és hivatkozott arra, hogy általaiban véve a magántőkések az élelmiczikkárusok között naponta 5—10 fillér kamatot szednek 1 K után, a mi 1825—36507o-nak felel meg. Mikor ilyen adatokkal állott szemben a közélelmezési ügyosztály és a vásárcsarnoki bizottság is, a mely ezt a kérdést tárgyalta, nagyon természetesen, ha összehasonlította a jelenlegi állapotot és azt az ajánlatot, a melyre a bank már leszállította az ő követelését, akkor a két rossz közül is nagyon könnyű volt választani, mert ha ideálisnak nem is mondható a bank ajánlata, ez nem arra mutat, mintha a kellő gondoskodás nem történt volna akár az ügyosztály, akár a tanács, akár a polgármester részéről, ez csak a közviszonyoknak a szimptómája. Különben is, mikor a hatósági közvetítő intézmény fejlesztése érdekében egy harmadik hatósági közvetítőt akartunk még a vásárcsarnokba bevinni, háromszor is tartottunk pályázatot azon ideális feltételek mellett, a melyek szóló álláspontjának és a közönség érdekének is megfelelnének és a melyeket bizonyára a közgyűlés is honorálna a maga részéről, azon ideális feltételek mellett pályázót a mai közviszonyok között kapni egyáltalában nem lehetett. A főszámvevő a maga jelentésében oda konkludált, a mit szóló már emiitett. A vásárcsarnoki bizottság az ügyet 1906. január 31-én tartott ülésében tárgyalta. A bizottság az előterjesztett okoknál fogva maga is hozzájárult ahhoz, hogy a vásárcsarnokban a bank részére ez a két helyiség bérbeadassék és hozzájárult ahhoz, hogy a bérleti feltételekben lehetőleg biztosítsa magának a főváros azt a jogot, hogy egyfelől felügyeletet gyakorolhasson a bankra, hogy ellenőrizhesse a bankot, s ha arra szükség van, akkor a bankkal szemben megfelelő intézkedésekkel élhessen és a vásárcsarnokban a bank helyiségeit felmondja. A tanács a vásárcsarnok-bizottság jelentésével a bank ajánlatát 1906. február 1-én Rózsavölgyi Gyula alpolgármester ur elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta. A feltételeket, a melyeket szóló jelzett, megállapította, többek között azonban kijelentette, hogy a felügyeletet és az ellenőrzést megfelelőképen gyakorolhassa, a bérlő bank a vásárcsarnoki fióküzletéről külön üzleti könyveket tartozik vezetni, melyeket a vásárcsarnok igazgatója, valamint a főszámvevő, illetőleg helyettese szükség esetén bármikor betekinteni jogosítva van. Azonkívül a bérleti feltételekben kikötötte a tanács, hogy a mennyiben a bérlő bank a kikötött feltételeket mindenben pontosan be nem tartaná, avagy a vásárcsarnoki intézményre káros befolyást gyakorló módon folytatná működését, ugy jogában áll a fővárosnak a bérletet az első három éven belül és bármikor előzetes félévi felmondás mellett felmondani. Ehhez képest utasította a tanács a tanácsi VIII. ügyosztályt, hogy nevezett bankkal a fentiek alapján a bérleti szerződést kösse meg és jóváhagyás végett a tanácsnak mutassa be. A szerződés, a mely a tanács ezen határozata értelmében a bankkal kötendő lett volna, mind a mai napig még nincs megkötve