Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

24. 1907. november 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1809

1907. november 13-iki közgyűlés. 1808—1809. szám. 675 vagy oly tárgyat felállítani, mely a körívben levő kihúzó vágány eleje és vége közti áttekinthetőséget zavarná, nem szabad. 17. A kötendő bérleti szerződés bélyegeit és illetékeit a bérlő tartozik viselni. 18. Per esetére a sommás eljárás s a felperesként fellépő fél által választható bármely budapesti kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. A határozatban foglaltak a főváros részéről uj, vagy eltérő feltételeket és kikötéseket is tartalmazható Írásbeli szerződésbe foglalandók s azok csakis ennek megtörténte s a szerződő felek részéről történt szabályszerű aláírása után válnak a székesfővárosra nézve kötelezővé. Erről a tanács a további intézkedések megtétele végett az iratok kiadásával tárgyiraton értesítendő. !1809. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 168 621 1907—

VI. számú előterjesztése: a budapesti evang. református egyházközség kérvényére, templom czéljára telek átengedése iránt. Annak előrebocsátása mellett, hogy ezen határozat meghozatalánál a törvényhatósági bizottság tagjai az 1872: XXXVI. t.-cz. 60. §-ában meghatározott számban jelen voltak s hogy a határoztához a jelenlevők egyhangúlag hozzájárultak, a pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács egybehangzó javaslata alapján kimondja a közgyűlés, hogy a 6. ker. Izabella- és Kemnitzer-utcza sarkán fekvő 4022. hrszámu 23162 négyszögöl kiterjedésű s a főváros tulajdonát képező telket, a budapesti evang. református egyházközség részére, templom czéljára, ingyenes használatul átengedi a szokásos s a következő különleges feltételek és kikötések mellett: 1. Köteles az egyházközség a létesítendő templomot a telek átadásától számított 5 (öt) éven belül felépíteni és használatul megnyitni. 2. A telken kizárólag templom és paplak építhető; oly épületet, amely nem erre a czélra szolgál, építeni nem szabad s egyáltalában a telek s az emelendő épület minden más czélra való használata ki van zárva; az egyházközség használati jogát másra át nem ruházhatja és az ingatlant s a kötendő szerződés alapján nyerendő használati jogát meg nem terhelheti. 3. Ha az egyházközség a létesítendő templomot a megállapított 5 évi határidő alatt fel nem épitené és meg nem nyitná, vagy ha a székesfőváros közönségének előzetes beleegyezése nélkül a telket és az azon emelendő templomot és paplakot bármikor más czélra használná, vagy ha az egyházközség megszűnne, vagy ha az egyházközség használati jogát másra átruházna: ezen esetek mindegyikében a használati jog megszűnik és az egész telek a székesfőváros birtokába visszaszáll s a rajta levő építmények és egyéb tartozékok egyidejűleg minden megtérítés nélkül a székesfőváros birtokába és tulajdonába átmennek. A székesfőváros a reá visszaszállott telekről s a rajta levő felépítmények és egyéb tartozékokról, mint korlátlan tulajdonáról szabadon rendelkezhetik. 4. A telek a kötendő használati szerződésnek a székesfőváros részéről leendő jóváhagyása s a telek jelenlegi bérlőjével szemben eszközlendő felmondási időnek lejárta után fog az egyházközség használatába átadatni; az átadás napjától kezdve a telek s az azon emelendő épületek után járó kiadásokat, beleértve mindazon közterheket is, amelyek különbeu az ingatlan tulajdonosát terhelnék, u. m." az adókat az illetékegyenértéket, a burkolási és csatornázási járulékokat, a vízdíjakat stb., szóval az ingatlan után a jelenlegi, vagy a jövőben alkotandó törvények és szabályok alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat, a használat tartama alatt, mindenkor az egyházközség tartozik viselni ugy, hogy a székesfővárost ezen ingatlan után a használat