Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907
23. 1907. október 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1747 - 1748 - 1749
654 1907. október 30-iki közgyűlés. 1747—1749. szám. !1747. Bittner János törvényhatósági bizottsági tag ur a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz: „Van-e tudomása arról, hogy a salétrom használatának ügye a belügyminisztériumban már elintéztetett és van-e tudomása arról, hogy a tanács en bloc intézi el a hozzá ez ügyben érkezett felebbezéseket, még pedig ugy, hogy az illetőnek ne is legyen joga felebbezni, ami által jogtalanul megkárosítja a polgárokat? Mert, ha valakit egy esztendőben háromszor megbírságolnak és a tanács daczára annak, hogy a tiszti főorvos urnák nincs kifogása a salétrom használata ellen, mégis helybenhagyja ezt az ítéletet, az nem helyes eljárás. Azért kéri a polgármester urat, legyen szives ezt az ügyet megvizsgálni és azután intézkedni." Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1748. Elnök ur bejelenti, hogy a mai közgyűlés napirendjére pótlólag felvétetett még egy ügy, t. i. bizottmányi és tanácsi előterjesztés a fővárosi alkalmazottak segélyalapjának nyújtandó kölcsön ügyében. Tudomásul vétetik. !1749. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 153.193/1907— VII. számú előterjesztése: a 10. ker. Tisztviselőtelepen építendő gimnázium czéljára telek átengedése ügyében. A pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatához képest elhatározza a közgyűlés, hogy a 10. ker. Hungáriakörűt, Elnök-utcza, Villám-utcza és Kendeffy-utcza által határolt 883i7a-i. — SGS^ hrsz< g az azt érjntő feZa bályozás után 2094^- D-öl kiterjedésű telektömböt állami főgimnázium elhelyezése czéljából a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák használatra átengedi a következő kikötések mellett: 1. A használatul átengedett telektömb szabályozásából folyó esetleges költségeket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur viseli, úgyszintén a telektömbre kirótt kövezési és csatornázási járulékok is őt terhelik. 2. A telektömbön, annak átadásától számított két éven belül fel kell építeni az állami gimnázium czéljára szolgáló épületet. 3. A telektömbön létesítendő épületet, illetőleg épületeket az állam kizárólag csakis főgimnázium czéljaira használhatja; oly épületet, mely nem ezt a czélt szolgálja, a telektömbön felépíteni nem szabad.4. Ha a használatul átengedett telektömbön két év alatt nem épülne fel a főgimnázium czéljára szolgáló épület, vagy ha az emelendő épületek bármi okból megszűnnének eredeti czéljukat szolgálni, avagy kiesnének a felelős magyar kormány rendelkezése alól, ezen esetekben a használati jog megszűnik és az egész telektömb, a rajta lévő épületekkel együtt, minden kártérítési vagy megtérítési kötelezettség nélkül a főváros korlátlan tulajdonába és birtokába azonnal visszaszáll, illetőleg átszáll. 5. A használatul átengedett telektömb és az azon létesítendő épületek után járó mindazon közterheket, melyek rendszerint az ingatlan tulajdonosát terhelik, u. m. az adókat, illetékegyenértéket, kövezési és csatornázási járulékokat, vízvezetéki díjakat, stb. a használat tartama alatt mindenkor a m. kir. államkincstár viseli, ugy, hogy a fővárost ezen ingatlan után a használat tartama alatt semmiféle kiadás soha nem terhelheti. 6. A főváros uri jogának elismerése fejében tartozik a m. kir. államkincstár évenként mindenkor január hó 2-án, illetőleg az első évre az átadás után 15 nap alatt egy darab húsz (20) koronás magyar aranyat a főváros központi pénztárába befizetni.
