Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

22.1 1907. október 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1560

1907. október 16-iki közgyűlés. 1559—1560. szám. . 597 az esetben ilyen czáfolatra nem volt ok, mert a hírlapokban — természetesen minden hírlapot nem olvashat — nem az volt, hogy külföldi czég kapta meg a munkát, hanem az, hogy a Rieger-czég kapta meg. Ez pedig nem egyértelmű a másik híreszteléssel, másrészt pedig megfelel a tényeknek. Ha valamely hírlapban ugy jelent volna meg a hir, mint azt interpelláló mondotta, akkor is kénytelen kijelenteni, hogy minden kósza hir megczáfolására nincs a tanács berendezve. Igen sokszor jelennek meg téves hirek a fővárosra nézve, de fontosabb esetekben, ugy mint eddig, a.jövőre nézve is meg fog történni a czáfolat. Egyébként interpelláló megnyugvására kijelenti, hogy a tanács intézkedni fog, hogy két szakértő ezt az orgonát már épitésközben ellenőrizze. A választ ugy interpelláló bizottsági tag ur, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !1560. Vosits Károly tanácsnok ur Kasics Péter törvényhatósági bizottsági tag urnák a várbeli útburkolási munkák ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, előadja, hogy az Uri-utcza és Szentháromság-tér rendezési munkálatai voltak, illetve vannak folyamatban a Várban. Nevezetesen az Uri- és Szentháromság-utczának burkolása 1881-ben történt rossz trachytkővel, akkoriban a bazalt koczkakövet még nem ismerték a Szentháromság-tér pedig 1886-ban burkoltatott, ugyancsak rossz trachyttal. Miután mindahárom utczának, illetőleg térnek burkolata rossz karban volt és annak fentartása óriási költségeket igényelt, sőt a forgalomnak és a közlekedésnek hátrányára is szolgált, mind a három objektumnak újbóli burkolása a 20 millió koronás kölcsön terhére végrehajtandó munkálatok sorozatába felvétetett. Ezen munkálatok sorozatát a közgyűlés állapította meg és igy a közgyűlés határozata effektuáltatott akkor, midőn ezen munkák folyamatba tétettek. A Szentháromság-tér és az Uri-utczának kocsiutja láttatott el csak aszfalttal, ellenben a szegélyezés, valamint a járda csak kijavíttatott. A Szentháromság-utczában még csatom aj a vitás is eszközöltetett, amennyiben az utczának a nivója az illetékes tényezők által megállapított terv szerint leeresztetvén, a csatornákat is 115 folyóméter hosszban le kellett ereszteni és uj csatornát kellett létesíteni. Egyébként a Szentháromság-utcza járdája és kocsiutja is aszfalttal láttatott el. Az onnan kikerült anyagok és pedig az Uri-utczában az uj burkolás folytán felszedett anyag az Árnyas-uton használtatott fel, a Szentháromság-utczánál nyert régi anyag pedig javításoknál használtatott fel, mig a javításokra nem alkalmas anyag a kőtérre fuvaroztatott zúzás czéljából. Mindezekből az látszik, hogy a tanács csakis a közgyűlés határozatának felelt meg, másrészről az effektuálás közben a főváros jól felfogott pénzügyi érdekében megfelelő takarékossággal járt el. Ami már most az ingatlantulajdonosok megterhelését illeti, konstatálja, hogy amennyiben az 1881-ben és az 1886-ban eszközölt kövezés költségeihez az ingatlantulajdonosok hozzájárultak, a hozzájárulási összeg a kivetéskor javukra be fog számíttatni, amennyiben pedig járulékkal terhelve nem lettek volna, akkor természetesen a kövezési szabály értelmében a járulék terhükre ki fog vettetni. A csatornázásra vonatkozólag előadja, miszerint tagadhatatlan, hogy az 1. ker., Vár csatornái nem felelnek meg azon modern követelményeknek, amelyek jelenleg valamely helyes csatornahálózathoz fűződnek és pedig egyrészt azért nem, mivel a Várban levő közcsatornák (és igy egyes házak csatornái is) legtöbbje igen régi keletű és ezen oknál fogva helyenként rossz állapotban vannak, szekrényalaku és laposfenekü szelvénnyel bírnak, másrészt és főleg azért, mert a csatornák a Vár sziklás talaja miatt aránylag magasan