Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907
1. 1907. január 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 71 - Szabályrendelet a lakatos munkával foglalkozó munkaadók és segédszemélyzetük közötti jogviszonyról.
1907. január 2-ikl közgyűlés . 71. szám. 27 segéd foglalkozása czimén az, hogy az illető segéd milyen minőségben dolgozott, az 5-ik rovatban pedig a tényleg fizetett munkabér a maga összegében, esetleg fokozatos változásaiban kiteendő. A nyolcz napot meg nem haladó idő a munkakönyvbe nem Írandó be. 13. §. Az alkalmazott a munkából hétközben kölcsönös megegyezés esetén kivül csakis az ipartörvény (1884 : XVII. t.-cz )y ) 94. §-ban felsorolt és jelen szabályrendelet 14. §-ában körülirt esetekben bocsátható el. A segéd elbocsátásának ezen eseteiben a munkaadó gondoskodni tartozik arról, hogy az általa elbocsátott segéd munkakönyvét helyesen kiállítva, a megszolgált bérrel együtt az elbocsátáskor megkapja. A munkából hétközben viszont a segédszemélyzet sem léphet ki a munkaadó beleegyezése nélkül. Ez alól való kivételnek csakis az ipartörvény 95. §-ában felsorolt esetekben lehet helye, a mikor a munkából kilépő segéd munkakönyve a kilépés bejelentését követő nap déli 12 órájáig a segédnek kiadandó. 14. §. Ha a körülmények és viszonyok ügy hozzák magukkal, hogy a munkát hétközben elháríthatatlan akadály pl. elemi csapás, vagy a munkaadó akaratától egészen függetlenül, önhibáján kivül bekövetkezett *| körülmény, mint hatósági intézkedés, per, stb. miatt félbeszakítani kellene, vagy azt folytatni nem lehetne, ez esetben a munkaadó a már tényleg kitöltött munkaidőre járó bérnek az illető eset napján való kifizetése mellett a segédszemélyzetet — a rajzolók és művezetők kivételével — egészben elbocsáthatja. 15. S. Az 1884 : XVII. t.-cz. 94. §-ának a),b),c),d/, <)) és h) pontjaiban felsorolt esetekben, nemkülönben, ha a rajzoló vagy művezető a vele kötött szerződést mégszegi, a munkaadó jogosítva van a rajzolót és művezetőt felmondás és kártérítés nélkül bármikor azonnal elbocsátani. Az ipartörvény 94. § ának é) és f) pontjaiban említett esetekben a felmondás nélküli azonnal elbocsátáskor az elbocsátottnak két hétre járó munkabére kiadandó. 16. §. Azon alkalmazott, a ki munkáját a hét valamelyik napján elhagyja és azt elfogadható okkal igazolni nem tudja, az illetékes iparhatóság által a munkaadó kérelmére az ipartörvény 159. §-a alapján visszahozható, kötelessége teljesítésére szorítható, őt ezenfelül még 40 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel lehet büntetni, de a hét munkában töltött előző napjaira esedékes béréből, illetőleg fizetéséből a munkaadó levonást nem eszközölhet. 17. §. Ha a segédszemélyzet valamely tagja, mint tartalékos katona vagy mint honvéd a törvényszerű fegyvergyakorlatokra hivatik be, ezen behívás a munkaszerződést meg nem szűnt Mi még az esetben sem, ha az illető segédet a fegyvergyakorlat folyamán a fegyver<?vakorlat idején túl terjedő betegség vagy baleset éri, de a katonai gyakorlat, illetőleg betegség vagy baleset tartamára munkabér nem jár.
