Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

5. 1907. február 6. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgáltatásáról.

1907. február 6-iki közgyűlés. 273 szám. 117 A felszerelő iparos, a ki a felszerelési engedélyben foglalt utasítástól, vagy a jóváhagyott, tervtől eltért, vagy a jelen szabályrendeletnek a magánvezeték elkészítésére vonatkozó rendelkezéseit (9—16. §.§.) megszegi, annyiszor, ,a mennyiszer 200 K-ig terjedhető pénzbirsággal sújtható. 18. §. Az utczai közcsőtől az ingatlan határvonaláig, vagy ha VÍZCSŐ alkalmaztatik, a vízmérőig terjedő magánvezetéket, az úgynevezett összekötő csövet, valamint a magánvezetéknek a városi vezetékkel való összeköttetésének minden munkáját a vízmüvek igazgatósága, a székesfőváros tanácsa által megállapítandó anyag- és munka-árszabás szerint az ingatlan tulajdonosának költségére kifizeti; az összekötő csőnek az utczai közcsőtől az ingatlan határvonaláig terjedő része azonban a főváros tulajdona marad és arra az ingatlan tulajdonosának semmi néven nevezendő igénye nincs. A végzett munkákról kiállított fizetési meghagyásban megjelölt összeg a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt fizetendő be az illető kerületi elöljáróság pénztárába. 19. §. Az összekötő csőnek az utczai közcsőtől az ingatlan határvonaláig terjedő részét, a vízmüvek igazgatósága a főváros költségén tartja fenn. A magánvezetéknek az ingatlanon belül levő összes többi berendezését az ingatlan tulajdonosa köteles állandóan jókarban tartani, a szükségessé való javításokat azonnal megtenni és a vízművek igazgatóságának e czélból adott utasításait mindenkor követni. III. A vízhasználat. 20. §. A vízművek vize a 2. §. a) és b) pontja alá eső vízszolgáltatásnál a házban levő összes szükségletek kielégítésére, a 2. §. c) pontja alá eső vízszolgáltatásnál az engedélyezett czélokra, józan takarékossággal használandó fel. Áltulajdonos, haszonélvező, bérlő, a magánvezetéket a lakófelek használatára állandóan nyitva tartani köteles s csak kivételes esetekben közbiztonsági szempontból vagy a fagy ellen való védekezés és a vezeték kijavítása czéljából szabad a vezetéket elzárni. A magánvezetéknek fagy ellen való védekezés és javítás czéljából való elzárását a tulajdonos, illetőleg az ingatlan haszonélvezője vagy bérlője, minden egyes esetben az elzárás előtt egy órával a lakófelek tudomására hozni köteles. Fagy ellen való védekezés czéljából a magánvezeték csakis akkor zárható el, ha az alkonyat beáltával legalább — 5° Celsius hideg van; ha pedig a hideg a — 10° Celsiust is meghaladja, akkor a vezeték időről-időre nappal is elzárható. 21. §. A ki ezen szabályrendeletnek a vízhasználatra, a vízvezetéki berendezések elkészítésére, átalakítására és javítására vonatkozó rendelkezéseit hatósági meghagyás daczára meg nem tartja, a ki a vizet jogtalanul használja, a ki a kötelező bejelentéseket elmulasztja, a felügyeletet és az ellenőrzést vagyis a fővárosi közegek munkáját akadályozza vagy meghiusítja, a ki a vezetéki csapot vagy árnyékszék-szelepet a rendeltetésnek megfelelő használaton tul szándékosan vagy gondatlanságból nyitva tartja, a mennyiben cselekedete vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, 200 K-ig terjedhető pénzbirsággal sújtható és a jogellenesen elhasznált, illetőleg szükség nélkül elfolyt vízdíjának, valamint a főváros egyéb kárainak a megtérítésére is kötelezhető. Ugyanezen elbánás alá esik, a ki a vizmű vizét építési engedélyhez kötött építési czélokra előzetes bejelentés nélkül igénybe veszi. A vízpazarlásért a székesfővárossal szemben az ingatlan tulajdonosa a felelős, ha azonban a szabályokat a bérlő, illetve a lakó szegi meg, az ily vízpazarlásért csak a bérlő, illetve a lakó felelős. A családtagokért, cselédekért és más alkalmazottakért az illető családfő (háztulajdonos, bérlő, lakó) rovandó meg a pénzbirsággal. A bírságpénzek a székesfővárosi szegényalapot illetik. 30