Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906
29. 1906. december 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1717 - 1718
1906. deczember 12-iki közgyűlés. 1717—1718. szám. ~>K> Schiller György, Schober Albert, Schön Ignácz, Schreil János, Schreyer Jakab dr., Schubert Sándor, Schwartz Simon, Senyéi Perencz, Sigmund Gusztáv, Sigray Pál, Simon Jakab, Simonovics Béla, Sonnenberg Imre, Stadler Károly, Steinhardt Antal, Stieber Vincze, Stiller Mór dr., Szőcs Elek dr., Surányi József, Szabó János, Szabó József, Szadovszky József dr., Szalay Győző, Szalay Mihály dr., Székács Antal, Szidon Samu ifj., Szirmai Oszkár, Szusz István, Tabódy József, Takács Gyula, Török Aurél dr., Török György, Török Sándor. Tóth László dr., Véri Károly, Virava József dr., Wagner Jenő dr., Waigand József dr., Weinszeisz Lajos, Weisz Jakab dr., Weisz Károly, Wellisch Alfréd, Wellisch Sándor, Wilheim Adolf dr., Willinger Ferencz, Winter Lajos, Wodiáner Arthur, Wolfner József, (VI. ker.) Zárday József, Zboray Gyula, Ziegler Géza, Zipernovszky Károly, Zsigmondy Béla, Zsigmondy Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag urak. !1717. Főpolgármester ur a rendkívüli közgyűlést délután 4 órakor megnyitván, a jegyzőkönyvnek saját elnöklete mellett leendő hitelesítésére: Back Fülöp, Baumann Antal, dr. Csillag Zsigmond, dr. Baránszky Gyula, Kertscher István, Retter Gyula, Dobrowszky Ágostou, Horváth A. János, Kunváry Fülöp, Oldal János, Schiller György és Bálint Sándor törvényhatósági bizottsági tag urakat; a tanács részéről pedig Rózsavölgyi Gyula alpolgármester urat kéri fel. !1718. Elnöklő főpolgármester ur bejelenti, hogy a rendes közgyűlés, mely rendes körülmények között f. hó 5-én lett volna megtartandó, elmaradt, mert szóló nem tartotta a közgyűlést összehivandónak. Indoka az volt, hogy 1900-ban a megalakulás deczember hő 1-én történt és miután törvény szerint a bizottsági tagok megbízatása hat évig tart, véleménye szerint az akkor választott bizottsági tagok megbízatása lejárt és így a mennyiben a választás és az ujraalakulás előtt közgyűlés tartatnék, az törvényesség tekintetében kérdésessé válhatnék. A maga részéről pedig nem akart alkalmat nyújtani olyan közgyűlés tartására, a melynek törvényessége vitássá volna tehető és a főváros méltósága érdekében még annak sem akarta kitenni a fővárost, hogy határozatai jogérvényesség hiánya czimén esetleg megtámadtassanak. Véleményének nem vindikál természetesen csalhatatlanságot, de ezen a helyen a szigorú törvényességet mindig szem előtt kell tartania és kizárólag a szigorú törvényesség szempontjából vélt igy helyesen eljárni. Annál inkább mellőzhetőnek vélte az e hő 5-ré esett közgyűlés megtartását, mert hiszen olyan körülmény nem adta elő magát, a mely e sürgős szükség hatalmával parancsolólag követelte volna a közgyűlés összehívását és mert különben is az uj választások küszöbön lévén, az ujraalakulás remélhetőleg talán még e hó folyamán meg fog történhetni. Minthogy azonban 42 bizottsági tag kívánta a közgyűlés összehívását, kötelességének tartotta ennek megfelelni és igy a mai napra közgyűlést hívott össze. A törvényhatósági bizottság lesz most hivatva állást foglalni abban a tekintetben, vájjon ilyen körülmények között kiván-e közgyűlést tartani. Megjegyzi, hogy a napirendre felvett tárgyakat csakis feltételesen és azon esetre tűzte ki, a mennyiben a közgyűlés elhatározná a közgyűlés tartását és külön elhatározná azt is, hogy a napirendre kitűzött tárgyakat tárgyalni kívánja. Tárgyalás alá bocsátja tehát a 42 bizottsági tag által aláirt indítványt a közgyűlés tartására vonatkozólag és ennek elfogadása esetén külön tárgyalás alá fogja bocsátani azt a kérdést, vájjon a közgyűlés a mai napirendre kitűzött tárgyakat letárgyalni kívánj.. Az indítványt természetesen mindenesetre sürgős indítványnak kell tekinteni, mert hisz a dolog természeténél fogva a közgyűlés megtartása kérdésében nyomban kell határozni. Földváry Antal íőjegyző úr felolvassa a következő indítványt : „Tisztelettel kérjük, hogy rendkívüli közgyűlést méltóztassék egybehívni, melynek tárgya a következő indítvány :
