Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906

18. 1906. június 19. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 935

1906. június 19-iki közgyűlés. 935. szám. 321 időm és érdemeim csekélységéhez viszonyítva, de éppen olyan, sőt talán ínég nagyobb ennek a kivételes előléptetésnek terhe reám nézve, mert esetleg ép ily kivételes nagy várakozásokat is támaszthat velem szemben. Nos, tisztelt Közgyűlés, én vállalom az állásommal járó kötelességeket s minden erőmmel azon leszek, hogy a megválasztásomhoz fűződő várakozásoknak tehetségemhez képest megfeleljek. A kötelesség teljesítésében jó példa áll előttem, elődöm Halmos János 0 Méltóságának példája. Az ő példája mindenkor arra fog ösztönözni, hogy minden erőmet, képességemet, időmet, igyekezzem fontos hivatásomnak szentelni. Mint a főváros törvényhatóságának első tisztviselője, megválasztatásomuak alkalmából egy néhány szóval rámutatni óhajtok arra az irányra, a melyet a közügyek intézésében követni akarok. A törvényhatósági bizottság többsége akkor, a mikor a polgármesteri állásra kiszemelt, ugy hiszem az önkormányzati függetlenség, az erős magyar nemzeti kultúra és a modern demokratikus haladás tettekre kész emberét látta bennem. És én érzem és vallom, hogy az vagyok. A főváros önkormányzata régi törvényeinek részben elavult, részben hiányos és helytelen rendelkezései, valamint a laza gyakorlat következtében meglehetősen tökéletlen. Az uj fővárosi törvényt régóta várjuk hasztalanul. Itt az ideje, hogy magunk álljunk elő a kívánságainkkal. Bennünket érdekel elsősorban a főváros jövendője. A magam részéről készséggel terjesztek a tanács és a t. közgyűlés elé erre vonatkozó javaslatot, esetleg teljes törvénytervezetet. Vitassuk azt meg s terjeszszük a magas kormány elé. A főpolgármester ur Ő Méltósága székfoglalója alkalmából kijelentette, hogy mindenkor hive lesz a főváros önkormányzati jogai kiterjesztésének. Az ő szives támogatásával annál könnyebben czélt érhetünk, mert a kormány jóindulatáról mindnyájan meg vagyunk győződve. Nem alkalmas az ünnepélyes hangulat arra, hogy a főváros

1 törvény reformjára vonatkozó részletes javaslataimat előadjam. Csak néhány szempontból kívánok szót tenni. Mindenekelőtt a főváros önkormányzati jogkörét kell határozottan körülírni és biztosítani. A községi választói jogot kell reformálni s a főváros egész állandó lakosságára kiterjeszteni. Igazi önkormányzatról addig nem is beszélhetünk, a míg a 800.000 lakosú főváros képviselőit egy néhány száz ember által meghatalmazások alapján leszavaztatott, 20—25.000 választó választja, s a mig minden közgyűlési határozatot és intézkedést a kormányhoz lehet megfelebbezni. A mesterkélt álautonomia helyébe meg kell alkotni a főváros egész polgárságának erejére épített független városi önkormányzatot, így remélhetjük, hogy a törvényhatóság képviselete a politikai pártoktól függetlenül egymással küzdő városi pártprogrammok alapján fog kialakulni s egységes, tudatos olyan községi politikát fog folytatni, a mely a fővárosi nép legszélesebb rétegeinek s ez alapon az egész polgárságnak érdekeit méltóan képviseli és érvényesíti. Ha a főváros jövendő sorsát határozott irányban biztos kézzel akarjuk munkálni, mindazokat az eszközöket biztositanunk kell a város számára, a melyekkel a polgárság kulturális, forgalmi, gazdasági igényeit minél tökéletesebben kielégíthetjük. Ez áll a közérdekű vállalatokra is. Ugyancsak változtatnunk kell a város fejlesztési politikán is. A rendszertelen kültelki fejlődés bajait látva, évekkel ezelőtt mesterségesen megakasztottuk, de nem a rendszertelenséget, hanem a kültelkek benépesedését, fejlődését. Az igy megakadályozott külső fejlődés elárasztotta a főváros környékét, s ma már társadalmi,