Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906

16. 1906. május 23 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1906. május 23-iki közgyűlés. 842. szám. 279 Kötelessége és hatásköre főleg a következő: 1. Képviseli az intézményeket felettes hatósága előtt és harmadik személyekkel szemközt. 2. Öre a hivatalos hatósági pecsétnek. 3. Az intézményeket érintő ügyekben jelentést, előterjesztést és javaslatot tenni nemcsak kötelessége, de joga is. 4 Éber figyelemmel kiséri a vásár kifejlődését, őrködik annak természetes és szabályos lefolyása fölött; őrködik a felett, hogy a főváros, valamint a közönség érdekei meg ne sértessenek; a fontosabb mozzanatokról és általában mindarról, a mi hatósági, vagy az önkormányzat körében felsőbb intézkedést vagy elhatározást igényel, jelentést, előterjesztést vagy javaslatot tesz. 5. Szerkeszti és kiadja a vásári jelentéseket és az annak alapjául szolgáló árjegyzést ellenőrzi. A személyzet tevékenységéről, az intézmények üzeméről, forgalmáról, jövedelmeiről és kiadásairól, nemkülönben minden fontosabb mozzanatáról évenként a tanácshoz jelentést tesz. 6. írásos kiadvány, jelentés, előterjesztés, levelezés stb. az igazgató nevében tétetik. Mindezeket személyesen, vagy a helyettese irja alá. 7. A törvényhatósági bizottság közgyűlése, vagy a tanács által megállapított bérösszegeken rendeltetés szerinti használatra bérbe adja a rendelkezésre álló helyiségeket. 8. A pénz- és anyagkezelést (a pénztárakat, leltárakat, anyagszámadásokat) évenként legalább kétszer az erre nézve fennálló szabályok szerint a számvizsgálóval váratlanul személyesen megvizsgálja. 9. A személyzetet — kivéve az állatorvosi szakszemélyzetet — abban az ügykörben, melyet a szervezet értelmében ellátniok kell, beosztja; megállapítja a szolgálati időbeosztást és szolgálati érdekből saját hatáskörében áthelyezéseket eszközöl. 10. Kötelességmulasztó vagy engedetlen közegre esetről-esetre 20 koronáig terjedhető rendbírságot alkalmazhat s az olyan közeget, kinek működése, vagy magaviselete a rendbirságnak kétszeri alkalmazása után is a szolgálatra vagy az intézmény hírnevére bármi okból hátrányos, állásától fel is függeszthet, de köteles ezt további intézkedés végett a polgármesternek egyidejűleg bejelenteni. 11. A személyzetnek évenként 3 napig terjedhető szabadságidőt engedélyezhet. Ha pedig valaki már kapott szabadságot, akkor annak betudásával csakis a 3 naphoz fenmaradó időre adhatja meg a szabadságot. 12. A személyzet választásánál, kinevezésénél, alkalmazásánál, előléptetésénél, szabadságolásánál, helyettesítésénél, jutalmazásánál véleménye, illetőleg javaslata meghallgatandó. 13. Felfogadja, s illetőleg alkalmazza és elbocsátja a költségvetésben előirányzott összeg keretében engedélyezett gépápolókat, gépüzemi segédmunkásokat, szakipari alkalmazottakat, a férfi és a női napszámosokat. 14. Az intézmények üzeme érdekében szükséges munkát vagy szállítást — ha a munkára vagy beszerzésre annak a költségelőirányzatban kifejezetten fedezete van — 1000 koronáig megrendelhet és a felmerülő költséget az intézeti pénztárból kiutalványozhatja. Az olyat ellenben, a melyre nézve a költségelőirányzatban kifejezetten nincsen fedezet, csak 500 koronáig és csakis az illetékes tanácsi ügyosztály vezetőjének előzetes hozzájárulásával rendelheti meg és utalványozhatja ki a felmerülő költségeket az intézeti pénztárból. 15. Összeállítja az elmúlt év zárószámadását és a jövő év költségvetési előirányzatát. 16. Az igazgató jog- és hatásköre nem csak az alkalmazott személyzetre, hanem mindazokra is kiterjed, a kik akár ipari foglalkozásuknál fogva, akár bármi más okból a közvágóhíd vagy állatvásár területére lépnek. Ezekkel szemben is megköveteli a mindenkor fennálló házirendnek és az üzemi szabályoknak föltétlen megtartását és az azok ellen vétőt 100 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújthatja, a mely rendelkezése ellen azonban az érdekelt fél a tanácshoz felebbezhet. Ismételt és súlyosabb természetű áthágások esetén az igazgató előterjesztést tehet a tanácshoz az egy hónapig terjedhető kitiltás alkalmazására.. A bírságpénzek a főváros szegényalapja javára számlálandók el. 17. Az intézeti karhatalommal saját felelősségére rendelkezik. 18. A házi bizottmány kiküldött tagjainak, a műszaki felügyelőnek, agépezeti berendezések és a gépezeti üzem felügyelőjének, valamint a számvizsgálónak közbenjöttével a költségvetésben előirányzott, de 2000 K-át meg nem haladó munka vagy szállítás teljesítésére árlejtést tart és annak eredménye alapján a munkát vagy szállítást megrendeli. 19. Szabadságolás, vagy betegség esetén a pénztárt, leltárt, takarmány- és anyagszerraktárt, s általában mindazt, miket a felelős számadók kezelni kötelesek, a számvizsgáló közbenjöttével a változó személyektől átveszi, illetőleg azoknak átadja. Végleges helyettesítés esetében a tanács intézkedik.