Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

19. 1905. julius 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1038 - Szabályrendelet a kéményseprő-ipar gyakorlására Budapest székesfőváros területén

388 1905. július 5-iki közgyűlés. 1038. szárig 8 alkerület. Erdélyi-u., Teleki-tér, Karpfenstein-u., Magdolna-u., Szüz-u., Baross-u., Mária Terézia-tér, Baross-u., József-körut, József-u., Mátyás-tér, Erdélyi-u. által határolt terület A IX. közigazgatási kerületben: 1. alkerület. Duna folyam, Vámház-körut, Kálvin-tér, Üllői-út, Ferencz-körut, Boráros-tér által határolt terület. 2. alkerület. Ferencz-körut, Soroksári-u., gr. Haller-u., Névtelen-u., Drégely-u., Mester-u., Gyep-u. és Üllői-út által határolt terület a dunaparti teherpályaudvar kivételével. 3. alkerület. Duna folyam, összekötő vasúti hid töltése, Közvágóhid-u., régi vámvonal, Üllői-út Gyep-u., Drégely-u., Névtelen-u., gr. Haller-u., Soroksári-u., Boráros-tér által határolt terület a dunaparti teherpályaudvar és összes épületeinek bevonásával. 4. alkerület. Üllői-út Kispest, Szt.-Lőrincz, Soroksár községek határai, soroksári dunaág, Összekötő vasút, Soroksári-u., Közvágóhid-u., régi vámvonal által határolt terület. A X. közigazgatási kerületben: 1. alkerület. Külső Kerepesi-út, Alberti Irsai-út Felső Vaspálya-u., Alsó Vaspálya-u. Szt. Lőrincz, Kispest községek határai, Üllői-út Orczy-út, Orczy-tér, Köztemető-út, Juranics-u., Lóvásár-u., Külső Kerepesi-út által határolt terület. 2. alkerület. Külső Kerepesi-út, Fehér-út, innen ennek folytatásában a m. á. vasúton át a Külső Jászberényi-útig, majd Külső Jászberényi-út, Tárna-u., Gránát-u., Rákos-Keresztur, Szt.-Lőrincz községek határai, Alsó Vaspálya-u., Felső Vaspálya-u., Alberti Irsai-út, Külső Kerepesi-út által határolt terület. 3. alkerület. Egressy-út, Rákos-Palota, Csömör, Czinkota, Rákos-Keresztúr községek határa, Gránát-u., Tárna-u., Külső Jászberényi-út, innen a m. á. vasúton át Fehér-út, Külső Kerepesi-út, Hajtsár-út, Egressy-út által határolt terület. 3. §• Jelen szabályrendelet 2. §-a által a munkakerületeknek a IV. kerületben 5-ről 4-re történt apasztása folytán fölössé vált mester részére az újonnan kihasított munkakerületek közül egy kerületet a tanács, mint II. fokú iparhatóság, közvetlenül jelöl ki; viszont azonban a II., továbbá az V—

X. kerületekben újonnan kihasított többi munkakerületekre, valamint az időközben bármikor megüresedő munkakerületekre nézve is az iparengedélyt az 1884. évi XVII. t.-cz. 20. §-a értelmében az illetékes ker. elöljáróság, mint elsőfokú iparhatóság nyilvános pályázat utján adja ki. Az iparengedély azonban az illetőnek csak az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése után kézbesíthető. Ha a ker. elöljáróság a munkakerületet egy már működő mesternek adja ki, ez az ipart régi iparengedélye alapján folytatja, oly mesternek azonban, kinek munkakerülete már van, második munkakerület nem adható. 4- §• . Kéményseprő-ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén: a) a ki képesítését az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes; b) a ki rablás, gyújtogatás, vagy tűzvész okozása, vagy vagyon elleni más bűntett, illetőleg vétség miatt büntetve volt; c) a ki az iparhatóság előtt mint iszákos ismeretes. 5. §• Az üresedésbe jött munkakerületért folyamodó, ha iparengedélye még nincsen, az engedély kiszolgáltatása előtt az 1884. évi XVII. t.-cz. 21. §.-ában meghatározott czélokra fordítandó engedélydij fejében 200 koronát tartozik az illetékes ker. elöljáróságnál lefizetni. A munkakerület s illetőleg az iparengedély kiadására vonatkozó határozat jogerőre emelkedése után azok részére, kik iparengedélyt nem kaptak, az engedélydij visszautalványozandó. 6. §. A munkakerület kiadásánál a következők szolgáljanak irányadóul: a) ha a munkakerütetért pályázók között Budapesten működő mester is van, az a segédekkel szemben elsőbbségben részesítendő; ha pedig több ily mester pályázik, társai közül az bir elsőbbséggel, kinek iparengedélye régibb b) ha a munkakerületért csakis segédek pályáznak, a munkakerülét kiadásánál, a Budapesten alka mázott mar megelégedésre működő segédek még pedig lehetőleg szolgalati idejük időtartama szerint, előnyben részesitendők