Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

26. 1905. november 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1433

1905. november 8-iki közgyűlés. 1432—1433. szám. 499 maga is elvállalja ezen ügyben az elnökséget és maga fog foglalkozni ezzel a kérdéssel. A második kérdésre válaszolva, kijelenti, hogy a szakbizottságok, a melyekre az interpellácziő is hivatkozik, megtették javaslataikat, ezen javaslatok el is fogadtattak és ennek értelmében az alapítvány, illetőleg az ösztöndíjak kiadására vonatkozó teltételek átdolgoztattak és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztettek. Ott ^ azonban hosszabb ideig elhevertek és csak a mostani minisztertől sikerült kisürgetni ezeket a dolgokat, a melyek igy nemrégiben leérkeztek a fővároshoz. A holnapi tanácsülésben fog a tanács ezen kérdéssel foglalkozni és a közgyűlésnek oly irányban előterjesztést tenni, hogy miután ezen ösztöndíjak felszaporodtak, intézkedjék most már ezen ösztöndíjaknak fokozatos számban leendő kiosztása iránt és bizza meg a tanácsot ezen intézkedések végrehajtásával. A mi a munkásügyi bizottságra vonatkozó kérdést illeti, ez is tényleg ugy áll, a mint az interpelláló előadta. Arra a kérdésre, hogy miért nem tartottak eddigelé ülést ezen bizottsággal, az volt a válasz, hogy a munkásügyi bizottságnak eddigelé tárgya nem volt. Nem akarja ezt kutatni, azonban itt is kiadta az utasítást, hogy tessék a munkásügyi bizottságot összehívni és a napirenden levő kérdésekről a munkásügyi bizottság kebelében tanácskozni. Kéri a válasz tudomásul vételét. Polgármester ur ezen válaszát ugy az interpelláló bizottsági tag ur, valamint a közgyűlés tudomásul veszi. !1433. Halmos János polgármester ur Baranyay Sándor bizottsági tag urnák azt állategészségügyi-telep ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, előadja, hogy a közgyűlés közegészségügyi, de főleg állategészségügyi és köztisztasági szempontokból egy állategészségügyi, helyesen termokémiai intézetnek felállítását határozta el. +i Az épület létesíttetett, az épületben azonban bizonyos gépészeti berendezések szükségesek, a melyeknek hivatása az állati hulláknak és a közvágóhidi hulladékoknak feldolgozása. Minthogy a gépészeti berendezéseknek különféle rendszerei vannak és valamennyi rendszer szabadalmazva van, a tanács mindenekelőtt egy fővárosi mérnököt, mint szakközeget kiküldött a külföldre, hogy az ott már létesített ilyen intézményekben tanulmányozza, vájjon melyik gépészeti berendezés a legmegfelelőbb és a legalkalmasabb. Az illető szakközeg az u. n. Otte-féle rendszert hozta javaslatba. Ezen rendszer Magyarországon a Nicholson-gépgyár részvénytársaság tulajdonát képezi és ennek következtében ezen gépészeti berendezések elkészítésével ez a gyár bízatott meg. Nyilvános árlejtést kiirni azért nem lehetett, mert az összes rendszerek szabadalmazva lévén, ezen rendszer a Nicholson-gyár tulajdonát képezi, igy tehát az ezen rendszer szerinti gépberendezés másutt megrendelhető nem volt. Nem áll tehát az, hogy külföldi czég bízatott volna meg a berendezés elkészítésével, mert köztudomású, hogy a Nicholson gépgyár egy elsőrangú helybeli gépgyár és magyar czég. A szerződés alapján köteles lett volna a gyár ezen berendezéseket f. é. február hó végével szállítani. Azonban bizonyos késedelmek folytán csak május hó végével szállította, ^ a midőn a gépberendezések próba alá vétettek és ekkor kitűnt, hogy a berendezések nem megfelelők, a gépek még ideiglenesen sem vehetők át. A fővárosnak ugyan már akkor is jogában állott volna az összes gépberendezéseket egyrészt azért, mert nem voltak megfelelők, másrészt, mert késedelmesen lettek szállítva, — visszautasítani, de a főváros ezt nem tette opportunitás szempontból és azért, mert akkor esetleg más rendszerre kellett volna áttérni és ezen rendszerre vonatkozó szabadalmat megszerezni, vagy, a mennyiben az Magyarországon valamelyik czégnek tulajdonát képezte, ismét más czégnél a gépeket megrendelni, a mi megint hosszabb időt vett volna igénybe. Igy tehát ujabb határidő kitűzésével a Xicholson-gépgyárnak ujabb