Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

24. 1905. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1289 - 1290

1905. október 11-iki közgyűlés. 1288—1290. szám. 463 Mihelyest az engedélyokirat le fog küldetni, az ellenőrzés szempontjából a szükséges intézkedések meg fognak tétetni. Az interpelláló bizottsági tag ur viszonválaszában előadottakra kijelenti, hogy a tanács átirt a rendőrséghez nem abból a czélból azonban, hogy ellenőrizze, hanem, hogy szüntesse meg ezeket az irodákat. De a tanács mégis csak látni akarja azt az engedélyokiratot, hogy mi van abban tulajdonképen, vájjon van-e annak alapján egyáltalában joga a lovaregyletnek ilyen engedélyeket osztogatni. A dolog nem fog késni; megigéri a közgyűlésnek, hogy maga fogja megsürgetni annak az engedélyokiratnak leküldését és a legerélyesebben fog intézkedni, mert a tanácscsal együtt abban a nézetben van, hogy ilyen fogadási irodák a főváros területén feleslegesek. Kéri válaszának tudomásul vételét. Polgármester ur válaszát ugy interpelláló bizottsági tag ur, valamint a közgyűlés" tudomásul veszi. !1289. Halmos János polgármester ur dr. Szőcs Elek bizottsági tag urnák a székesfővárosi tisztviselők nyugtabélyege ügyében előterjesztett interpellácziójára a következő választ adja: Midőn a tanács elhatározta, hogy a tisztviselők bélyeg nélkül is felvehetik az illetményeket a központi pénztárból, azonban a bélyegnek megfelelő Összeg levonandó és letétbe helyezendő, a tanács ugy a számvevőségnek, mint a központi pénztárnak erre nézve határozott, minden részletre kiterjedő utasítást adott ki. Egyúttal a napilapokban is megjelent egy közlemény, de a „Fővárosi Közlöny"-ben is közzététetett ez hirdetés alakjában. Az interpelláczió folytán szóló tudakozódott, vájjon vannak-e nehézségek és ugy a számvevőségnek, mint a központi pénztárnak szóbelileg tett jelentése szerint ez nagyobb munkát ad, a mi természetes is, mert a visszatartott pénzeket külön rovatban kell feltüntetni és gondoskodni kell ezen pénzeknek elhelyezéséről mindaddig, mig vége nem lesz ezeknek az állapotoknak és ezeket a pénzeket illetékes helyre lehet juttatni. De ezt minden nehézség nélkül végzik. Az interpelláczió következtében újból egy hirdetést bocsátottak ki a „Fővárosi Közlöny''-ben, a melyben figyelmeztették a tisztviselőket a tanács ezen határozatára, ugy, hogy a ki nem akar a nyugtára bélyeget tenni, igy is felveheti illetményét. Kéri a válasz tudomásul vételét. A választ ugy interpelláló bizottsági tag ur, valamint a közgyűlés tudomásul veszi. !1290. Bittner János bizottsági tag ur felszólalván, a következő interpellácziót intézi polgármester úrhoz: Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a hatóság által vágott sertések szalonnáját nem bocsátják a közönség rendelkezésére, hanem eladják a nagykereskedőnek, holott a szegény népnek a főzéshez zsirra is van szüksége? Halmos János polgármester ur az interpelláczióra azonnal válaszolván, előadja, hogy a hatóság a közgyűlés elhatározása folytán a főváros három területén állított fel mészárszékeket, a hol a szegényebb közönség részére marhahúst, sertéshúst és lóhúst árusít. A marhahús nagyon gyengén megy, ugy, hogy legalább a múlt héten minden egyes darab marhára ráfizetett a város 15—20 koronát, daczára annak, hogy sem adót, sem helyiséget, sem világítást nem vett számításba. A közönség különben a marhahúst nem nagyon kereste. A sertéshús eladása egyáltalában nem vált be, mert az úgyszólván teljesen megmaradt. Midőn a sertéshús eladása berendeztetett, szakértők javaslatára nem az egész nyers zsiradék, hanem annak csak a fele olvasztatott be zsírnak, másik fele szalonna alakjában visszatartatott abból a czélból, hogy külön értékesítsék azt. A zsírból azonban, a mely ki lett olvasztva, még ma is igen jelentékeny rész megmaradt. Megjegyzi különben, hogy a mai nappal a sertéshús