Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

18.2 1905. junius 30. rendes közgyűlés folytatólagos jegyzőkönyve - 944 - Szabályrendelet a szegényügyről

190"). június 30-iki közgyűlés. 944 szám 333 IV. FEJEZET. A segélyezési eljárásról. 27. §. A kerületi elöljáróságok tartoznak illetőségére való tekintet nélkül, minden közsegélyért náluk jelentkező és munkával el nem látható egyén kérelmét jegyző­könyvbe venni, egyéni, családi és vagyoni viszonyaira kihallgatni, a bemondott ada­tok valódiságát kinyomozni és a kinyomozott adatokat egy törzskönyvbe (nyilván­tartó) összefoglalni. A törzskönyvbe felvett, nem budapesti illetőségűek illetőségének megállapítása iránt a tárgyalásokat azonnal meg kell indítani. 28. §. A törzskönyvbe (nyilvántartó) történt felvétel után az elöljáróság, a mennyi­ben szükséges 1, esetleg 3 napi étellel és hálóhelylyel való ellátásról, vizsgálat nélkül, a megtartott vizsgálat után pedig ennek eredményéhez mérten az elöl­járóság, illetőleg a kerületi választmány a további közsegélyezés tekintetében intézkedik. Minden segélyezést a törzskönyvben fel kell jegyezni. A kerületi elöljáróságok feljegyezni tartoznak az egyes jótékony egyesületek által adott segélyekről szóló önkéntes bejelentéseket is. A törzskönyv a jótékony egyesületek igazolt képviselőinek és a közjótékony­ság körül hivatalból foglalkozóknak mindenkor rendelkezésükre áll. 29. §. • A közsegélyre szorult gyermekeknek az árvaházakba vagy egyéb jótékony inté­zetekbe való elhelyezésére nézve az intézeti szabályok az irányadók. Ha gyám kirendelésének szüksége forog fenn, ez iránt az árvaszéknek azonnal jelentést kell tenni. 30. §. A havi segélyek és tartásdíjak csak egy évre engedélyezhetők, de, ha a segé­lyezés szüksége továbbra is fenforog, egy-egy további évre meghosszabbíthatók. 31- §• Oly egyénekkel szemben, a kiknek budapesti illetősége még megállapítva nincs, a ker. elöljáróság a közsegélyezésnek csak a legelkerülhetetlenebb módját és mértékét alkalmazza és erről a vélelmezett illetőségi községet a segélyezett iránt való további intézkedés végett értesiti, egyúttal az illetőségi tárgyalásokat megindítja. 32. §. A közsegélyre szoruló, gyógyítható betegeket, valamint az ideiglenesen munka­képtelenné vált terhes nőket rendszerint a legközelebbi kórházba, gyógyító vagy más alkalmas intézetbe kell szállítani. 33. §. A kórházakban vagy gyógyintézetekben ápolásra nem minősitett, valamint e czimen elbocsátott, gyógyíthatatlan betegeket, a nem közveszélyes elmebetegeket, ártalmatlan hülyéket, siketnémákat, vakokat, nyomorékokat vagy olyanokat, a kik magukat havi segélylyel fentartani nem képesek, illetőleg testi fogyatkozásuk miatt állandó gondviselést igényelnek, a szegényházakban, illetőleg arra alkalmas más intézetekben kell a lehetőség szerint elhelyezni. V. FEJEZET. A koldulás megakadályozásáról. 34. §. A koldulás a székesfőváros egész területén, úgy a magánházakban, mint a nyilvános helyeken és a templomoknál tilos. Ennek a tilalomnak a pontos megtartására a székesfővárosi m. kir. állam­rendőrség ügyel fel. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom