Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

18.2 1905. junius 30. rendes közgyűlés folytatólagos jegyzőkönyve - 944 - Szabályrendelet a szegényügyről

330 1905. június 30-iki közgyaiés. 944. szám. 9. §. A közsegély szükségességét és nemét a hatóság állapítja meg; fősúlyt a munkával és a természetben való segélyezésre kell fektetni. 10. §. A segély mértékének megállapításánál tekintetbe veendő: á) esetleg azon segélyezés, melyet a folyamodó valamely egylettől, magánosoktól, vagy családtagjaitól nyer; b) a nyomor azon foka, melyben az illető sínylődik; c) azon családtagok száma, kik a segélyezendő által leendő tartásra keresetképtelenségüknél fogva utalva vannak. 11. §• Olyan egyének, kik nyugdíj vagy kegydíj élvezetében vannak, alapítványi segélyben, felekezeti vagy magánjótékonysági egyesületek támogatásában részesülnek, hatósági közsegélyt csak kivételesen kaphatnak. 12. §. Rögtöni, továbbá esetről-esetre szóló segély, a mennyiben pénzben adatik, negyven koronáig terjedhet. Havi segély személyenkint 15 koronáig adható. Segélyben részesülő egyén házastársa további tiz koronáig, a gyermekek pedig fejenkint öt koronáig terjedhető segélyben részesülhetnek. 13. §• A természetben adott állandó segély az előző szakaszban legmagasabb öszszegben megállapított pénzbeli tételeket meg nem haladhatja. Az idegen illetőségüeknek a főváros terhére természetben adott segély pénzértéke az illetőségi községtől visszakövetelendő, kivételt csak a négy korona értéket meg nem haladó segély képez. 14. §. A szükséglakások rendszerint csak díj mellett használhatók. A közös termekben egy ágy használatáért egy éiielre 10 fillért kell fizetni; a családi szobák heti bére 2 korona. — Kivételes esetekben e díjakat a kerületi elöljáró 4 hétig, a kerületi közjótékonysági bizottság 3 hónapig terjedő időre elengedheti. 15. §. Két- vagy többféle segély ugyanazon egyénnek csak kivételesen nyújtható. Oly esetekben, midőn a pénzbelileg vagy egyébként segélyezett egyén szegényházba vagy más jótékony intézetbe vétetik fel, pénzbeli vagy másnemű segélye a felvétel napjától beszüntetendő. III. FEJEZET. A közjótékonysági igazgatás szervezetéről. 16. §. A szegényügyi igazgatás központi szerve a tanács, melynek hatásköre a következő: á) másodfokú hatóság a közjótékonysági ügyekben hozott és hozzá felebbezett elsőfokú határozatok elbírálásában; b) vezeti és ellenőrzi az elsőfokú szegényügyi igazgatási szervek működését, s mint ilyen, irányítja a székesfőváros összes közjótékonysági mozgalmait; c) kezeli a székesfőváros jótékony intézeteit és alapitványait; d) segélyezi a külföldön, vagy a vidéken lakó budapesti illetőségű személyeket és intézkedik azoknak netán szükséges hazaszállítása iránt. 17. §. A tanács az előző §-ban részletezett hatáskörét a szervezeti szabályzat értei- t mében látja el. A tanács, illetve a közjótékonysági ügyeket intéző ügyosztály mellett a közjótékonysági bizottság áll, melynek ügykörét képezik: a) a főváros kezelése alatt levő jótékonysági alapok költségelőirányzatainak és zárszámadásainak a számvevőség közbenjöttével való összeállítása;