Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

14. 1905. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 747

254 1905. május 24-iki közgyűlés. 746—747. szám. A mi már most az interpelláczióban felvetett kérdéseket illeti, az elsőre nézve kijelenti, hogy ügy a Kosnth-, mint a Szabadság-szobor bíráló bizottságai javaslatba hozták, hogy most már végleges pályá­zat irrassék ki és a hatóság ebben az irányban fogja megtenni az intézkedéseket, illetőleg a közgyűlésnek is annak idején az előter­jesztéseket bemutatni A mi a második kérdést illeti, a bíráló bizottságnak nem lehet hivatása, hogy elégtételt adjon, mert hiszen a bíráló bizottság sem hangjában, sem modorában, sem határozatában semmi néven neve­zendő oly dolog nincs, a mi által a művészek magukat sértve erez­hetnék, sőt a felvett jegyzőkönyvben benfoglaltatnak az egyes fel­szólalók felszólalásai is majdnem szórói-szóra ugy, hogy mondhatni, hogy ezt az ügyet a legnagyobb diszkréczióval kezelték. Az pedig nem lehet sértő, hogy egyet sem tartottak alkalmasnak, mert az az illető lelkiismereti meggyőződése. A mi azt a kérdést illeti, hogy miért került ez a dolog nyilvá­nosságra, erre nézve kijelenti, hogy a feltételek értelmében mind­egyik pályaműre nézve egy előadó volt választandó. Ehhezképest mindkét bizottságban egy szobrászművész jelöltetett ki, a kinek kötelessége volt a beérkező pályaműveket átvizsgálni, azokról rész­letes leírást készíteni és egyúttal jelentést tenni és véleményt mon­dani. Ez meg is történt. A feltételek értelmében ez sokszorosítandó és közlendő volt a bíráló bizottságok tagjaival és , nekik legalább 8 napi határidő engedendő a tanulmányozásra. Ez is megtörtént. Már pedig a mi 16—18 ember kezén forog, arról bajos azt mondani, hogy ne kerüljön nyilvánosságra. Hogy hogy került nyilvánosságra, mert tudja, szóló nem adta oda senkinek. A mi azt a kérdést illeti, hogy lehet-e kielégíteni a művészeket, hogy legalább a felmerült kiadásaik megtérüljenek: szóló maga azt a kérdést intézte a művészekhez, hogy mi az óhajuk, vájjon abban a beadványban, a mit a polgármesterhez intéztek, kértek-e „ valamit? De nem kértek semmit, egyszerűen tiltakoztak és vissza­utasították az egész bizottsági eljárást Ha ezek a művészek bead­ványban fognak a hatósághoz fordulni és valami konkrét kérelmet fognak előterjeszteni, akkor azt a legjobb indulattal és jóakarattal sua forma tárgyalni fogják. Kéri válaszának tudomásul vételét. Polgármester ur válaszát ugy interpelláló bizottsági tag ur, vala­mint a közgyűlés tudomásul veszi. !747. Kasics Péter törvényhatósági bizottsági tag ur felszólalván, kijelenti, miszerint meggyőződése szerint nem szabad hallgatással mellőzni az élelmiszerek irtózatos drágulását. A napról-napra kitörő sztrájkokat azzal okolják meg, hogy nem tudnak megélni, tessék tehát a béreket javítani. Tényleg a drágulást mindjájan érezzük, különösen a szegényebb és középosztály. Igen nagy reszenzust kelt, hogy a főváros, a hatóság és a közgyűlés nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert azt mondják, hogy az vagy a tehetetlenségnek, vagy a rosszakaratnak, vagy az érzéketlenségek bevallása. Ebben a kérdésben tavaly őszszel szóló is, mások is interpelláltak már. A polgármester is, az ügyosztály is Ígéreteket tett, előterjesz­tésekkel állt elő; mi elismertük a jóakaratot, a jóindulatot. Azt mondották: majd ha megjön az ideje, lesz pékbolt, mészárszék, szóval megfognak mindent tenni. Egybehivatott egy ankét is, a melynek lefolyását és összeállítását nem akarja most bírálni, de az anként megtartása óta az egész dolog alszik. Elismeréssel emlékezik meg róla, hogy a „Budapesti Hírlap" és a „Pester Lloyd" Bécsben szerzett adatok alapján összehasonlítást közölt a két piacz árai között. Erre a legnagyobb megátalkodottsággal jött egy czáfolő válasz, a mely holmi extra-gombákról kimutatja, hogy azok nálunk olcsóbbak és tagadja azt, a mit mindnyájan érzünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom