Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

24. 1904. november 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1320 - 1321

1904. november 9-iki közgyűlés. 1321. szám. 467 útnak a fasorral szemközti oldalán halad a 6056. uj hrsz. telekig és balra fordulva az 5990. hrsz., jelenleg Balogh Lóránt építész tulajdonát képező telek mentén a kerítés mellett a telek végéig vezet. 3. A secundar vezeték harmadik elágazása a Szemlőhegy-utczában a 6068. uj hrsz. telek sarkán (Kéler Napóleon villája) indul ki a primár vezetékből és a nevezett utcza páros számú (bal) oldalán megy a 6043/1. 2. uj hrsz. telek végéig, a hol jobbra fordulva a dűlő ut baloldalán a (J^ 6031.) uj hrsz. telek sarkáig, innen bal kanya­rulattal az emiitett telek oldalán a SíL ^ uj hrsz. telekig és itt jobbra fordulva, ennek mentén szorosan a kerítés mellett a 6117/4. uj hrsz. telekig, honnan megint jobb fordulattal a ~ és ^ hrsz. telek mentén vonul el, (a kerítés mellett a gyalogút érintése nélkül), a melynek sarkánál balra bekanyarodik és a Kavics-utczába vezető dülő-utra tér; e dülő-uton az árok és gyalog-ösvény szélén egészen a Kavics-utczáig terjed. 4. A negyedik elágazás a Pusztaszeri-utról van, a hol egyrészt a páros számú oldalon az ^~ uj hrsz. telekig, másrészt a páratlan számú oldalon az ~j uj hrsz. telekig megy. 5. Az ötödik elágazás a Cserje-utczából indul ki a nagyfeszült­ségű vezetékből és a 6047. és (^ és 6046.) hrsz. telkek tulajdono­sainak engedelmével a telkeken át az (5996. ^-) hrsz. telek végéig terjed. Az ily módon megállapított iránynyom pontos betartása mellett a vezeték a következő feltételek mellett létesíthető: 1. Az áramvezető huzalok csak annyira feszithetők meg, hogy minus 25 fok Celsius hőmérséklet mellett és abszolút szilárdságuk legfeljebb Vs-éig legyenek igénybe véve. 2. A huzaloknak oly minőségüeknek és méretűeknek kell len­niök, hogy az áramokozta felmelegedésük legnagyobb megterheltetés esetén is a külső hőmérséklet fölé 50 Celsius fokkal ne emelkedjék. 3. A huzaloknak oly minőségüeknek és méretűeknek kell len­niök, hogy szakitási szilárdságuk 400 kgr.-nál kisebb ne legyen és 5'%-nél vékonyabb huzal nem alkalmazható. 4. A huzalok az egyes támasztó pontokon akképen erősítendők meg, hogy azokról még viharos időben se eshessenek le. 5. Ut, utcza és térkeresztezéseknél támasztó szerkezetek lehe­tőleg sűrűn alkalmazandók, ily keresztezéseknél mindenütt jól föl­delt dróthálók feszitendők ki. 6. A támasztó oszlopok ugy méretezendők, hogy törés ellen fánál 10-szeres, vas felhasználásánál 5-szörös biztonságot nyújtsanak. A méretezésnél négyszögméterenként 150 kgrm. maximális szélnyo­más veendő alapul. 7. A támasztó oszlopok egymástól mért legnagyobb távolsága a 35 mt. meg nem haladhatja és a huzalok akként alkalmazandók, hogy a legalsó huzal legmélyebb pontja legalább 6V2 méter magas­ságban legyen az úttest legmagasabb pontja felett. 8. A felsővezeték huzaljai csakis oszlopokon vezethetők; ház­tetőkön, vagy a házak homlokzatain huzalokat megerősíteni nem szabad. 9. A huzalok, valamint a készülékek ugy alkalmazandók, hogy azokhoz külön e czélra szolgáló segédeszközök nélkül hozzáférni ne lehessen. 10. A vezetéken minden fölágazásnál, valamint elágazás nél­küli szakaszokban legalább minden 1-5 km. hosszúságban egy kikap­csoló alkalmazandó. 11. Huzalkeresztezéseknél a nagyfeszültségű áramvezetéknek rendszerint a kis feszültségű vezető felett kell feküdnie, azonkívül tartozik az engedélyes társulat a nagyfeszültségű áramvezető drótot két tartó közötti teljes hosszúságban mindenkor megfelelő jól földelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom