Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

16. 1904. június 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 849

294 1904. június 30-iki közgyűlés. 849. szám. A közgyűlés, a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács pártoló javaslata alapján elhatározza, hogy a IX. ker. Telepyutczában fekvő 8.650/10/d. hrsz. 214 ^

0 D-ölnyi s a 8.650/11/d. hrsz. 214^r n-ölnyi, összesen tehát 428^-•-öl kiterjedésű két szomszédos fővárosi telek a „Lorántffy Zsuzsauna-Egyesület"-nek intézeti czélokra ingyenes használatul átengedtessék. Kiköti azonban a közgyűlés, hogy 1. az egylet költségére egy telekkönyvi testté egyesítendő két telken a Lorántffy Zsuzsanna-Egyesület kizárólag csak az alapszabályaiban kitűzött jótékonysági czélra szolgáló épületeket emelhet, melyek mindjárt a főváros tulajdonaivá válnak és sem a telket, sem az épületeket soha, még részben sem szabad az egyesületnek más czélra használnia és sem bérbeadni, sem egyáltalában a használatot másnak átengedni, — ha az egyesület feloszlik, vagy működését megszünteti, vagy az ingatlant az előbbi kikötések valamelyikétől eltérőleg használja, a székesfőváros a szerződést birói eljárás nélkül egyoldalulag felbonthatja, mely esetben az egyesület köteles a használatul átengedett területet, a rajta levő összes felépítményekkel együtt minden megtérítés nélkül a főváros birtokába visszabocsátani: 2. Köteles az egyesület a használatul átengedett területen az 1. pontnak megfelelő intézetét a jelen feltételek alapján megkötendő szerződés tanácsi jóváhagyásától és aláirásától számított 3 év alatt felépíteni és arra a hatósági használhatási engedélyt ezen időn belül megszerezni, különben a főváros az 1. pontban megállapított jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ha pedig a szerződés aláirásától számított tiz év múlva az tűnik ki, hogy az egylet addig nem vette használatba az egész területet, és azt egészen be nem építette, akkor a főváros a területnek be nem épített részét az egylet használatából visszaveheti. 3. Az egyesület által létesítendő intézetbe felveendő gyermekek közül valláskülönbségre való tekintet nélkül 70°/o-ot kell kitenni a budapesti illetőségű, vagy születésű gyermekeknek. A főváros az egyesületet ezen kötelezettség teljesítésére esetről-esetre 300 koronáig terjedhető szerződéses pénzbirsággal is szoríthatja. 4. A főváros előzetes írásos beleegyezése nélkül az egyesület sem az ingatlant, sem arra vonatkozó használati jogát meg nem terhelheti. Ha az egyesületnek épités czéljaira kölcsönre szüksége lesz, a főváros kilátásba helyezi elvileg már most az engedélyt arra, hogy az egyesület az ingatlanra az építési tőke egy részének erejéig jelzálogos törlesztéses épitési kölcsönt vehessen fel. A kölcsön összegét, felvételének feltételeit és módozatait annak idején a fővárosi tanács fogja megállapítani. Ha az egyesület a kölcsön kamat- és törlesztési részleteit nem fizetné és ennélfogva az ingatlanra végrehajtás rendeltetnék el, a főváros az 1. pont szerint a szerződést felbonthatja . s az ingatlant a felépítményekkel együtt megtérítés nélkül birtokába visszaveheti. 5. A főváros megengedi, hogy a használati jog az 1., 2., 4. és 8. pontban kikötött korlátozásoknak a főváros javára leendő egyidejüleges telekkönyvi bejegyzése mellett, az egyesület javára telekkönyvileg bekebeleztessék. 6. Az egyesület a kiállítandó használati szerződésnek a főváros részéről való aláírása utári lép a használatra átengedett ingatlan birtokába és e naptól kezdve az állami- és községi adókat, az illetékegyenértékét és az ingatlan birtokával járó összes terheket az egyesület tartozik sajátjából viselni. Az egyesületet terhelik a burkolásiés csatornázási járulékok, valamint általában mindazok az egyéb közszolgáltatások is, a melyek most és jövőben az ingatlan tulajdonosára hárulnának.