Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

30. 1903. december 30. rendkívüli, utolsó közgyűlés jegyzőkönyve - 1542 - 1543 - 1544

1903. deczember 30-iki közgyűlés. 1541—1544. szám 573 A felebbezőknek azon feltevése ugyanis, hogy a városi átiratásiés engedelmi-díj az állami illeték járuléka volna, minden törvényes alapot nélkülöz. Ezen díjak Pest szab. kir. városnak, mint a székesfőváros jogelődjének, már 1783. óta alkotmányos úton az akkoron fennállott m. kir. helytartó tanácsi intézménynyel nyert állandó jövedelmi forrását képezik, tehát oly idő óta, mikor állami vagyonátruházási illeték még egyáltalán nem is létezett. A törvényhatóság ezen jogát ezen idő óta, a díjszedés mértékét és a beszedés módozatait időnkint változtató szabályok értelmében állandóan gyakorolta és gyakorolja is, sőt ezen díjszedési jogosultság a főváros egyesítése óta a főváros egész területére kiterjesztetett s azóta a főváros évi költségelőirányzataiban évről-évre kormányhatósági jóváhagyást is nyer. A fővárosnak azon gyakorlata tehát, mely szerint az átiratásiés engedelmi-díjakat mint önálló jövedelmi forrást kezeli, kétségtelen törvényes alapokon nyugszik: miért is a fenti értelemben kellett határozni. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíttetik !1542. Tárgyaltatott a tanács 230.334/1903.—

II. számú előterjesztése: a vizszolgáltatási szabályrendelet és vizdíjszabályzat érvényének meghosszabbítása ügyében. A közgyűlés a tanács indokolt javaslatát elfogadva, — az 1901. évi június hó 12-én tartott közgyűlésben 723. szám alatt hozott határozattal megállapított, a m. kir. belügyminiszter úrnak 1901. évi július hó 26-án 76.842. sz. a. kelt leiratával felsőbb jóváhagyást nyert vizszolgáltatási szabályrendeletnek és vizdíjszabálynak érvényét 1904. évi február hó 1-től számított egy évre, vagyis 1905. évi január hó 31-ig terjedő időre változatlanul fentartja és ezen határozatát felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz terjeszti fel. Egy alkalommal utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy a szabályrendeletnek és a vizdíjszabálynak eddigi alkalmazásával a gyakorlatban tapasztalt hiányok megszüntetésére vonatkozó javaslatát, minden irányban kellőleg előkészítve, a szabályrendelet életbeléptétől eltelt két év zárszámadásszerü eredményeivel egyidejűleg legkésőbb 1904. év október havában tárgyalás végett a közgyűlés elé terjeszsze. Erről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1543. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 235.8681903.—

VII. számú előterjesztése: a népszínházi alapítvány 1902. évi zárszámadásának megállapítása tárgyában. A budapesti magyar népszínházi alapítványnak a népszínházi bizottmány áltál bemutatott s a tanács által pártolólag előterjesztett 1902. évi zárszámadását, mely szerint az alapítvány összes kiadásai 94.812 K 41 f-t, bevételei pedig ' . • 95.634 „ 95 „ tettek s igy tehát 822 K 54 í pénztári maradvánv jelentkezik, az alapítvány tiszta vagyonátlaga pedig . * 1,749.916 K 64 f, a közgyűlés jóváhagyja. Az összes iratok a további intézkedés végett a tanácsnak visszaadatnak. !1544. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 232.490/1903.—

VII. számú előterjesztése: a népszínházi alapítvány 1904. évi költségelőirányzatának megállapítása iránt. A budapesti magyar népszínházi alapítványnak a népszínházi bizottmány által bemutatott és a tanács által pártolólag előterjesztett 1904. évi költségelőirányzatát, mely az alapítvány 1904. évi kiadásait 54.550 K-ban, 144