Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

1. 1903. január 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a szegényügyről

1908. január 7-iki közgyűlés. 42. szám. lít m) kezdeményezi a szükséglakások, foglalkoztató műhelyek, munkatermek, népkonyhák, munkás-olvasók, melegedő szobák, a kivételes kedvezményekben részesülő lakóházak, szeretetházak, gyermekmenedékhelyek stb. létesítését és közreműködik ezét felügyeletében. 25. §. A 24. §-ban felsorolt ügyeken kivül felmerülő közjótékonysági ügyeket a kerületi elöljáróság intézi el. A 10 koronát meg nem haladó rögtöni segélyeket és az ezzel egyenértékű természetben való adományokat a kerületi előljáró engedélyezi, valamint ő utalványozza a kerületi választmány által engedélyezett segélyeket. 26. §. A kerületi közjótékonysági bizottságok tagjainak állása tiszteletbeli: működésükért tehát külön díjazásban nem részesülnek.. • A székesfővárosi tanács elismerő oklevéllel tünteti ki mindazokat, a kik tevékenységüket önzetlenül áldozzák fel szenvedő embertársaik sorsának javítására. IV. FEJEZET. A segélyezési eljárásról. 27. §. A kerületi elöljáróságok tartoznak illetőségre való tekintet nélkül minden közsegélyért náluk jelentkező és munkával el nem látható egyén kérelmét jegyzőkönyvbe venni, egyéni, családi és vagyoni viszonyaira kihallgatni, a bemondott adatok valódiságát kinyomozni és a kinyomozott adatokat egy törzskönyvbe (nyilvántartó) összefoglalni. A törzskönyvbe felvett, nem budapesti illetőségűek illetőségének megállapítása iránt a tárgyalásokat azonnal meg kell indítani. 28. §. A törzskönyvbe (nyilvántartó) történt felvétel után az elöljáróság, a mennyiben szükséges, 1, esetleg 3 napi étellel és hálóhelylyel való ellátásról vizsgálat nélkül, a megtartott vizsgálat után pedig ennek eredményéhez mérten az elöljáróság, illetőleg a kerületi választmány a további közsegélyezés tekintetében intézkedik. Minden segélyezést a törzskönyvben fel kell jegyezni. A kerületi elöljáróságok feljegyezni tartoznak az egyes jótékony egyesületek által adott segélyekről szóló önkéntes bejelentéseket is. A törzskönyv a jótékony egyesületek igazolt képviselőinek és a közjótékonyság körül hivatalból foglalkozóknak mindenkor rendelkezésükre áll. 29. §• Az 1. § a) pontjában felsorolt közsegélyre szorult gyermekeket a kerületi elöljáróságok lehetőleg valamely lelenczháznak, illetőleg gyermekmenedékhelynek adják át gondozás végett, esetleg magánosoknál helyezik el, illetőleg előterjesztést tesznek valamely árvaházba, szerctetházba, javitó, vagy más jótékony intézetbe való felvétele iránt. Az árvaházba, vagy egyéb jótékony intézetekbe való elhelyezésre nézve az intézeti szabályok az irányadók. Ha gyám kirendelésének szüksége forog fenn, ez iránt az árvaszéknek azonnal jelentést kell tenni. 30. §. Közellátásra szoruló gyermekek magángondozás végett csak oly egyéneknél vagy családoknál helyezhetők el, a kiknek, illetőleg a melyeknek erkölcsi és lakásviszonyai megfelelők. Azoknak a magánfeleknek, a kik valamely gyermeket az országos betegápolási alap terhére kifogástalanul gondoztak, a gyermeknek községi költségen való továbbtartására elsőbbségi igényük van. A magánfelek kötelesek oda törekedni, hogy a gondozásukra bízott gyermek az általuk űzött foglalkozást elsajátítsa. Erősebb gyermekeket lehetőleg oly mesterség tanulására kell adni. melynél a gondozó részéről ingyenes ellátásban részesül. 31. §. Közellátásra szoruló gyermekek, dolog- vagy tolonezházban és általában oly helyeken, a hol a gyermek erkölcse a megromlás veszélyének van kitéve, átmenetileg sem helyezhető el.