Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

25. 1902. devember 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a közterületek burkolásáról

1902. deczember 10-iki közgyűlés. 1450. szám. mentén fekvő ingatlanokat és azok hozadékait terheli s a fővárosnak burkolási járulék cziuién megtérítendő. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak teljes összegben megtérítendő. Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák költségei egészben a fővárost terhelik. Hasonlókép egészben a fővárosra hárulnak a burkolásokkal kapcsolatos lényegesebb fekszinváltozások eseteiben a körülményeknek megfelelő azon ideiglenes berendezések is* a melyek az illető épületek biztonsága, a hozzáférhetés és a közlekedés érdekében a közterületeken szükségesekké válnak, ideértve a mélyített gyalogutakat és feljárókat is, de magán az épületen és általában a telkek határain belül szükségessé váló mindennemű átalakítások és egyéb munkák a tulajdonost terhelik. A közterületnek az illető épületek küszöbmagasságán felüli feltöltése esetében a feltöltés csak akkor terjedhet az épületig, ha a tulajdonos ebbe beleegyezik, különben pedig csak a kocsiút tölthető fel és e közt, valamint az épületek közt ideiglenesen mélyített gyalogút készítendő. A burkolási összes járulék — beleértve a szegélyezés költségeit — telek felépítmény nélkül számított értékének 10°/ -át nem haladhatja felül. A telek értékét - felebbezés kizárásával — a középitési bizottság állapítja meg. 5. §. A burkolási járulék tételeinek egységes megállapítása. A székesfőváros tanácsa a középitési bizottság javaslata alapján évről-évre egységesen állapítja meg egy-egy négyzetméter burkolat után a különböző burkolatnemek szerint fizetendő burkolási járulékokat, a burkolathoz és alépítményhez felhasználtatni szokott összes anyagok és a munkabér legutóbbi tényleges költségei alapján. Kocsiutak burkolásánál az egyes ingatlanokra, a homlokzathosszaság arányában a 4. §. szerint kivetett burkolási járulék a burkolt terület négyzetméterje után 7 72, azaz Hét és fél koronát, illetőleg az egész Hl-ik építési (nyaraló) övezetben és a küvetkező pontban megállapított határvonalon kívül eső közterületek burkolása esetén 6, azaz Hat koronát meg nem haladhat. Az utóbbi emiitett határvonal a következőkép állapittatik meg: A Duna balpartján a Hungária-körut, a jobbparton a tervezett külső körút, a Kékgolyó-utcza, a Városmajor-utcza, a Eetek-utczának a Városmajor-utcza s a pesti kőszénbánya és téglagyár társulat (Drasche) téglagyára délkeleti mesgyéje közt levő szakasza, a nevezett téglagyár délkeleti mesgyéje, a Trombitás-ut a Rókuskegyi-utig, a a Rókushegyi-ut s az ennek északi végpontjánál levő dülő-ut a Rókushegyi-lépcsőig, a Rókushegyi-lépcsö, ennek folytatásában a Lövölde délnyugati mesgyéjénél elvonuló dülö-ut az Aranka-utczáig, a Szemlőhegy-utcza, a Vérhalom-utczának a Szemlőhegy-utczától a szabályozási tervbe felvett Szerpentin-utig terjedő szakasza, a Szcrpentin-ut a Vérhalom-uteza és a szabályozási tervbe felvett lépcső közt, a nevezett lépcső a Zsigmond-tér, a Bécsi-ut a Szépvölgy-utczáig, innen a Szépvölgy-utcza a Lajos-utczáig, továbbá a Lajos-utcza a Határ-utczáig, a Határutcza a Pacsirtamező-utczáig, a Pacsirtámezö-utcza, a Pacsirta-utcza, Flórián-utcza, Miklós-tér és a Szent Endrei-ut a Filatóri-gátig. Az ekként megállapított övezeten kivül eső részből kivétetik: 1. A Yáczi-ut a Rákos-patakig, a Rerepesi-ut a magyar kir. államvasutak czcglédi vonaláig, a Kőbányai-ut és a Soroksári-ut; ~2. Kőbányának azon területe, melyet egyrészt a magyar államvasutak czeglédi vonalának a Gyömrői-ut és a Kolozsvári-utcza közti szakasza, másrészt a Kolozsvári-utcza, a külső Jászberényi-ut a Maglódi-utig, a Maglódi-ut az Apaffyutczáig és az Apaffy-utcza határol, 3. a Maglódi-ut és Gyömrói-ut az Apaffy-utczától az Óhegyi-utig, mint a mely területen eszközölt burkolás esetében a 7V

3 koronás maximális járulék alkalmazandó. 6. §. Felek kérelmére történő uj burkolás. Ha valamely közterület burkolása azon érdekelt ingatlantulajdonosok kérelmére történik, a kik az illető közterületre eső homlokzatok hosszaságának legalább kétharmadrészét képviselik, a burkolás összes költsége egészben az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat terheli. 134