Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

17. 1902. junius 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 869

1902. június 25-iki közgyűlés. 868 - 869. szám. 331 4. Ha az árszabályszerü illeték kiszámításánál fizethetetlen törtszám adná elő magát, akkor az ilyen törtszám, ha 5

/io fillért, vagy kevesebbet tesz, elejtendő, ha pedig 6

/io fillért, vagy többet tesz, egy egész fillérrel fizetendő. 5. Ezen díjjegyzék határozmányainak kijátszására irányzott minden cselekmény, a mennyiben állami és községi adó rövidíttetik meg, vagy tétetik ki a megrövidítés veszélyének, az ezen állami adókra nézve fennálló törvények és szabályok szerint biráltatik el és büntettetik. A ki ellenben az önálló városi fogyasztási adót rövidíti meg, vagy teszi ki a megrövidítés veszélyének, az ezen összeg megtérítésén felül annak négyszeres összegétől nyolczszoros összegéig terjedhető és közigazgatási úton behajtandó és a harriiinczadhivatali utasításokban megállapított czélokra fordítandó pénzbirsággal büntetendő. 6. A városi fogyasztási adók kirovása, illetőleg fizetése kérdésében, valamint, ha csak városi fogyasztási adó rövidíttetik meg, vagy tétetik ki a megrövidítés veszélyének, a bírság kirovása kérdésében is I. fokban a székesfőváros tanácsa, II. fokban a közigazgatási bizottság határoz. Ez utóbbinak határozata ellen az 1896 : XXVI. t.-cz. 34. §-a értelmében panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz." Ezen határozat jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz terjesztetik fel. !869. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 121.331/1902—

VI. számú előterjesztése: a „Budapesti korcsolyázó egyesület" kérvényére a városligeti tó, valamint a mesterséges jégpálya bérlete ügyében. A közgyűlés a városligeti tó betonozásának megengedése, illetve a betonozás költségei, továbbá a mesterséges jégpályának a székesfőváros birtokába való átvétele dolgában a budapesti korcsolyázó egylet által előterjesztett kérelem ügyében a pénzügyi és gazdasági bizottmány és a tanács egybehangzó javaslatához képest a következőképen határoz: 1. Budapest székesfőváros közönsége engedélyt ad a budapesti korcsolyázó egyletnek, hogy a városligeti tónak az Andrássy-út meghosszabbításában levő hidtól a korcsolyázó egyleti épület közepéig terjedő, körülbelül 8000 m

2-nyi részét feltölthesse és betonoztathassa, mely czélból a tó vizét 1902. évi szeptember hó első napjaiban a székesfőváros lebocsáttatja úgy, hogy a munkák legkésőbben 1902. évi szeptember hó első felében megkezdhetők legyenek. 2. A budapesti korcsolyázó egylet a kavicsfeltöltést, betonozást és azzal kapcsolatos munkákat a bemutatott költségelőirányzat szerint mintegy 50.000 kor. költséggel végrehajtatja és a szükséges költségeket előlegezi, illetőleg folyósítja. A székesfőváros a költségek felét az egyletnek oly formán téríti vissza, hogy az egylet bruttó jövedelme után a szerződésszerűen évente fizetendő összeg feléről mindaddig lemond, mig a fent említett hozzájárulás törlesztve nem lesz. Külön és határozottan kijelentetik azonban, hogy a főváros hozzájárulása mindennemű kamatok fizetésének kizárásával legfeljebb 25.000 korona lehet, a mennyiben azonban a munkálat kevesebbe kerülne, azon esetben a tényleges költségek felével járul csak hozzá a főváros a létesítési költségekhez. Ehhez képest köteleztetik a budapesti korcsolyázó egylet, hogy a munkákat nyilvános pályázat utján adja ki s a munka befejezése után a fővárosnak rendszeresen számoljon el. A munkálat ellenőrzésével a mérnöki hivatal bizatik meg, miért is a munkálat megkezdése ott bejelentendő. 3. A székesfőváros kötelezi magát, hogy a tó vizét minden év október havában lebocsáttatja; a tó téli vízállásának szabályozása