Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902
15. 1902. junius 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 782 - 783 - 784
1902. június 11-iki közgyűlés. 781 784. szám. 299 nem volt konstatálható és május 15-ke óta egyáltalában nem észleltetett más mozgás, mint az, a mire később rá fog térni. A pesti hídfőnél semmi néven nevezendő mozgás nem észleltetett. Repedés, vagy szakadás, sem az egyik, sem a másik hídfőnél nem volt észlelhető. A szaktanácskozmány beható, alapos vizsgálat után a legmeszszebb menő óvintézkedéseket hozta javaslatba, olyanokat, a melyek alkalmazása esetén a hidra nézve semmiféle baj, vagy veszély a jövőben nem állhat fenn. Ezek az óvintézkedések a következők: a hídfőnek körülfalazása, helyesebben mondva előépitése a Duna felé, azután a jobb- és baloldalán kiépítése, illetőleg szélesítése, — természetesen mindig a föld alatt, — azonkívül a belső üres résznek szintén kiépítése, továbbá a hidfők azon részének, a mely a lánczok felett nyúlik el, megterheltetése, illetőleg azokra ráépítés. Kijelentette a kereskedelemügyi miniszter azt is, sőt felkérte szólót, hogy hozza a közgyűlésnek is tudomására, miszerint abban az esetben, ha bármely irányban, bárminő változás mutatkoznék a jövőben a maga részéről ujabb, sőt ha kell, esetleg külföldi szakértőket is meg fog hallgatni a szükséges óvintézkedések megtételére. A legutóbbi napokban beállott forróság következtében a hid vasszerkezete mind a két oldalon 01—0-2 mm-nyi elváltozást mutatott. Ennek azonban semmi néven nevezendő jelentőséget tulajdonítani nem kell, mert a nagy hőség és a nagy hideg következtében a vasszerkezet átalakul, tágul, illetőleg összehúzódik, erre pedig egy 30 cm-nyi űr van hagyva. A szakértők nyilatkozata szerint a hid minden nehézség nélkül 1903. év őszén a forgalomnak átadható lesz. Az építkezések terjedelmére' megjegyzi, hogy az építkezés 12 méter mélységben, illetőleg vastagságban teljesíttetik, továbbá a budai hídfőnek előépitése 40 méter szélességben és 20 méter vastagságban történik. Az ideiglenes megterheltetés egy-egy oldalon 10.000 mm., a végleges megterhelés pedig mindegyik oldalon 30.000—30.000 mm. lesz. Az adómentesség dolgában maga a miniszter kijelentette, hogy ez teljesen a főváros tetszésétől függ. Ha a főváros abban a nézetben van, hogy az illető tulajdonosok 1903. augusztus l-ig, a mikor az adómentességi kedvezmény lejár — nem fogják az építkezést befejezni, akkor természetesen a főváros közönsége fordulhat közvetlenül a kormányhoz, az adómentességi kedvezmény meghosszabbítása iránt. Kéri válaszának tudomásul vételét. Polgármester ur válaszát úgy interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !782. Halmos János polgármester úr a dr. Szalay Mihály bizottsági ur részéről az automobilok közlekedése tárgyában tett interpelláczióra válaszolván, előadja, hogy a főkapitány 1900. évi június hó 6-án egy rendeletet adott ki a rendőrségből szóló törvény alapján, a mely rendeletben szabályozza ezeknek a járműveknek menetét, sebességét s igy tovább. Azonban ezt nem tartja még elégségesnek, mert ennek a szabályozása a fővárosnak autonóm joga és azért a tanács foglalkozik egy szabályrendeletnek elkészítésével, a melyre nézve a tárgyalások már folyamatban' vannak és a szükséges anyag a külföldről már beszereztetett, kéri a választ tudomásul venni. Polgármester úr ezen válaszát úgy interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !783. Elnök úr bejelenti, hogy dr. Stern József bizottsági tag űr az ügyrendben megállapított határidőn belül egy interpellácziót jelentett be. Tudomásul vétetik. !784. Dr. Stern József bizottsági tag úr hosszabb indokolás kíséretében a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz:
