Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

13. 1902. május 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1902. május 14-iki közgyűlés. (584. szám. 265 ügy a munkaadóknak, mint az alkalmazást keresőknek e szabályrendelet utján is figyelmükbe ajánltatik az érdekükben nagy áldozatukkal létesített budapesti általános munkaközvetítő intézet. Az oly építkezéseknél, a hol rendszerint legalább 20 munkás van foglalkoztatva, tartozik a munkaadó alkalmazottairól jegyzéket vezetni, abba minden munkás nevét, születésének évét s helyét, foglalkozását és bérét beiktatni, s e jegyzéket az iparhatóságnak kívánatra bármikor előmutatni, iigyszintén tartozik ezek munkakönyvét, a tanonezokra vonatkozó tanszerzödéseket s a betegsegélyezéssel összefüggő iratokat az építési irodában tartani. 20. §i Ezen szabáyrendeletnek rendelkezései az összes budapesti kőműves munkával foglalkozó munkaadókra, valamint ezek alkalmazottaira általánosan kötelezők. de a mennyiben a munkaadó és alkalmazottja között a szabályrendelet rendelkezéseitől eltérő megegyezés jött volna létre, — ugy a munkaadó és alkalmazott közötti viszony tekintetében e külön megegyezés az irányadó s a szabályrendeletnek csak ama rendelkezései nyernek alkalmazást, a melyek tekintetében a külön megegyezés nem intézkedik. Ezen szabályrendelet, mint a munkarend a munkaadó által alkalmazkodás végett a tanocziskolai alap javára beszedendő 10 korona rendbírság terhe mellett az építkezés színhelyén szembetűnő s az alkalmazottak által könnyen megközelíthető világos helyen kifüggesztve tartandó. A kifüggesztett szabályrendeletre a m. kir. ipari főfelügyelő és az építkezések vizsgálatával megbízott m. kir. iparfelugyelö neve s az uteza és házszám, mely alatt helyiségük van, pontosan rávezetendő. Minthogy jövőben, ha külön megállapodás eltérően nem intézkedik, a sí személyzet minden egyes tagja csakis ezen munkarend, mint munkaszerződés alapján és értelmében fogadtatik tel, a munkaadó és segédszemélyzete között fennálló munkaviszonyra nézve ez lesz kötelező és irányadó, miért is ennek nem tudásával senki sem védekezhetik. -»1. §. Egyebekben az ipartörvény intézkedései mérvadók. Ezen szabályrendelet áthágása kihágást képez, s a mennyiben arra valamely törvény, vagy miniszteri rendelet magasabb büntetést nem állapit meg, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig öt napig terjedhető elzárással büntetendő. 23. §. A jelen szabályrendelet alapján kirótt és befolyó pénzbüntetések a fővárosi szegényalap javára esnek, az elzárás időtartama pedig az 187'J. \L t.-cz. ±1. §•» alapján állapítandó meg. 24- §• Jelen szabályrendelet végrehajtására az illetékes ipartestület ügyel fel s mind azon esetekben, midőn tudomására jut, hogy egyesek az ellen oly mulasztást, vagy cselekményt követtek el, mely ezen szabályrendelet értelmében büntetendő kihágást képez, az esetet véleménye kíséretében további eljárás végett az illetékes kerületi elüijárósághoz teszi át, mely hatóság ezen kihágási ügyekben első fokon Ítélkezik. (1884. évi XVII. t.-cz. 127. §.) 25. §. Jelen szabályrendelet kihirdetése és felsőbb jóváhagyása után 30 nap múlva lép életbe. Az ekként újból megállapított szabályrendelet törvényszerű közhírré tétel, illetve kifüggesztés után kormányhatósági jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztendő. Miről a tanács az összes iratok kiadása mellett megfelelő további eljárás végett értesíttetik. 67