Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

9. 1902. április 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 469 - 470 - Szabályrendelet a székesfőváros területén terhes szekerekkel való közlekedés tárgyában

1902 április 2-iki közgyűlés. 470. szám. ISO használata tiltatik. Hogy a dunajobbparti városrészek egyes meredek pontjain mennyiben engedhető a kerék megkötése, azt a fővárosi államrendőrség állapítja meg. Az ulczai közvilágítás tartama alatt közlekedő mindennemű szekerek legalább egy kivilágított és szembeötlő helyen elhelyezett lámpával látandók el; ezen időközben mogvilágitamlók a járművek akkor is, ha Fel- vagy lerakodás miatt, vagy szekértörés alkalmával és egyéb hasonló okokból közteriileteken állanak. 5. §• Mindazok, a kik rendes szállításra terhes szekereket tartanak, n. m. gőzmalmok, gyárosok, nagy- és kisfuvarosok, szódavizkésziíők. mészárosok, hentesek, majorosok, kereskedők, bútor- vagy bármiféle szállítási vállalkozók stb. a székesfőváros területén közlekedő mindenféle akár egy. akár kétfogatú s bármily szerkezetű terhes kocsijaikat jobboldalon pléhtáblárskával tartoznak ellátni, melyen a tulajdonos neve és lakása olvashatölag kiírva legyenek. Azon tulajdonosok, a kik több kocsival bírnak, ezen táblácskán kötelesek a kocsinak egytől kezdődő folyószámát kitüntetni. 6. §. Csak ép és Jókaiban levő vonóállatot szabad szekérbe fogni. Elcsigázott, testi hiba által a szabad járásban akadályozott, undort vagy szánalmat gerjesztő, avagy emberre, vagy állatra veszélyes betegségben szenvedő állatot használni tilos. Téli időben a lovak éles patkóval látandók el. A szerszámnak erősnek kell lennie. Az egy szál rúddal ellátott egyfogatú szekereknél a vonóállat tartöszijjal, vagy lánczczal, továbbá a hámnál szíjjal szorosan a rúdhoz kötendő. Mindennemű építkezéseknél, továbbá homok és kavicsbányákban, valamint minden oly helyen, hol föld, homok- kavics vagy más épitési anyag az épitési gödörből, vagy egyéb, az utszinhez viszonyítva mélyen fekvő helyből lovak által vont járművekkel kifuvaroztatik, köteles az építkezés, vagy a vállalat vezetője arról gondoskodni, hogy azon esetre, ha a talaj nem elégkemény, az épitési gödörből, illetve mélyen fekvőhelyről az utszinig deszkákból, vagy egyéb szilárd anyagból elegendő szélességű padló (dobogó) alkalmaztassák, melyen ál a vonóállatok a fuvarozandó anyagot a talajba való süppedés nélkül fel- és leszállíthatják. A mondott esetekben ily padló nélkül anyagot fuvarozni tilos. A rakomány súlya és felrakási módja. 7- §. Minden szekeret csak annyira szabad megterhelni, hogy a rakomány súlya egyrészt a szekér hordképességével. másrészt pedig figyelembe véve a használandó tit minőségét is, a vonóállatok erejével helyes arányban álljon. A rakomány súlya a szekér önsúlyával együtt 800(1 kilogrammot (80 métermázsa) meg nem haladhat. Nagy sulyu tárgyak szállítása. 8- §• Ha a fővárosnak burkolattal és alagművekkel (csatorna, légszesz, vízvezeték) ellátott utain és utczáin oly tárgyat kell szállítani, a mely fel nem osztható és az előző szakaszban megállapított maximális sulymennyiséget meghaladja, ez esetben a szállítás a székesfővárosi mérnöki hivatalban szóval bejelentendő. A mérnöki hivatal kiküldött közege a rakomány terjedelmének és súlyának, valamint a szekér hordképességének megállapítása után kijelöli a szállítás vonalát s az érintendő utczák testének azon részét, a melyen a szekérnek haladnia kell, s erről a székesfővárosi rendőrséghez a szállításhoz kellő utasítással ellátott valamely közeg kirendelése végett rövid utón jelentést tesz. Ha a szállításhoz két párnál több vonóállatot kell egymás elé fogni, ez a székesfővárosi rendőrségnél jelentendő be. 4^