Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

5.1 1902. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 291 - 292 - 293

1902. február 26-iki közgyűlés. 293 szám. kézséggel vette anyagi támogatása alá és igy — a mint a miniszteri leirat mondja — háztartását a viszonyok által teremtett kerethez nem alkalmazta és a múltban vérmességből vagy a viszonyok téves megítélésénél fogva ezen kereten tul terjeszkedett, ámde másrészről bizonyos, hogy a fent elősorolt intézmények egytől-egyig a kormány felügyelete és előzetes jóváhagyása, sőt sürgetése után hajtattak végre, valamint az is bizonyos, hogy pénzügyi bajaink előidézésénél a főváros saját elhatározásán kivül fekvő okok is hatékonyan működtek közre. Központi adminisztrácziónk fogyatkozásainak megszüntetését és közigazgatási szervezetünknek a fejletebb igények kielégítése czéljából való megváltoztatását a főváros évek, de évtizedek óta hiába sürgeti. E szervezet reformjára maga a törvényhatóság számos ízben tett kísérletet és nem a főváros szándékán és jóakaratán múlt, hogy e reformtörekvések a mai napig sincsenek megoldva. E helyett az állami igazgatás körének módfeletti kiterjesztésével a törvények és rendeletek egész sorozata alkottatott meg újonnan, a mely törvények és rendeletek az azokban megállapított szövevényes és bonyolult eljárás miatt a főváros közpénztárának terhére az önkormányzati végrehajtó közegek egész seregének alkalmazását tette szükségessé. Az elüljárósági, anyakönyvi, katonaügyi, adó- és közegészségügyi igazgatási költségek nagy mérvben fokozódó terhe s különösen az államrendőrségi járulék példátlanul magas mérve pénzügyi bajaink egyik lényeges okozóját képezik. Ha mindezekhez hozzáveszszük azokat a számottevő jövedelmeket, a melyeket a vasutak államosítása, a vasúti tisztviselők községi adófizetési kötelezettségének megszüntetése, az útadónak és különféle intézetek községi adóinak a fővárosi pénzalapba való utalása, továbbá az állami italmérési jövedék részesedése és a fogyasztási adók cziinén vontak el a fővárostól és ha másfelől figyelembe veszszük ama terheket, a melyek a fővárost az állami útszakaszok kényszerű átvétele folytán érték, — akkor azt a vádat, mintha a főváros pénzügyi bajainak okozója kizárólag a rossz gazdálkodás volna és a jelen helyzet a székesfőváros saját hibájából állott volna elő, sem jogosnak, sem alaposnak elismerni nem lehet. De nem érheti a fővárost jogosan ama vád sem, mintha a bajok orvoslását az állami igazgatási költségek megtérítése czimén, pusztán az államtól, illetőleg a kormánytól várná; mert az e tárgyban tett felterjesztésen kivül a közgyűlés már ezt megelőzőleg a bajok orvoslására alkalmas intézkedéseket tett. A törvényhatósági bizottság, a mint az 1899. évre szóló költségvetés tárgyalása alkalmával meggyőződött arról, hogy a rendelkezésre álló bevételi források a nagy mértékben felszaporodott tőketörlesztési és kamatterhek viselésére elégséges fedezetet már nem nyújtanak, még 1898. évi deczember hó 12-én tartott közgyűlésében a pénzügyi helyzet orvoslására több irányban pozitív rendelkezéseket tett. Elhatározta nevezetesen, hogy : 1. a főváros községi intézményeinek, vagy szolgáltatásainak igénybevétele fejében szedett különböző illetékek és járulékok revízió alá vétessenek főleg azon czélból, hogy azok pénzügyileg jobban kihasználtassanak és a meglevő illetékek és járulékokon kivül ujabbak rendszeresítessenek ; 2. a kerékpáradó behozassék ; 3. kéressék fel a m. kir. kormány, hogy az állami kezelésben levő különböző vállalatok u. m. államvasutak, állami nyomda stb. községi adó fizetésére köteleztessenek ; 4. folytattassanak tárgyalások az állami igazgatás viseléseért megfelelő állami hozzájárulás kieszközlése, az állami anyakönyvi