Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901
20. 1901. junius 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet az élelmezési-, ügyeleti-, építési-művezetői-, ellenőrzési- és utazási dijakról.
344 1901. június 12-iki közgyűl és. 712. sz ám. Szabályrendelet az élelmezési-, ügyeleti-, épitési-művezetői-, ellenőrzési- és utazási díjakról I. FEJEZET. Élelmezési díjak. Ha tisztviselő, hivatalnok, díjnok vagy a szolgai létszámhoz tartozó alkalmazott kültelken, vagyis a fővárosi vámvonalon kivül eső részeken, vagy a székesfővárossal közvetlenül szomszédos valamely község határában legalább félnapig akként teljesít hivatalos szolgálatot, hogy a szolgálat érdekében délutáni 3 óráig mííködése helyéről étkezés czéljából haza nem távozhatik, vagy boltelken is egyéb oly rendkívüli hivatalos szolgálatot (pl. közveszély esetén, népszámlálás, összeírás, választás stb. alkalmával) teljesít, hogy a munka terjedelme, vagy a szolgálat érdeke a működés helyén való maradást szükségessé teszi és e miatt rendeltetési helyéről délután 3 óráig eltávoznia nem szabad, — úgyszintén a törvényhatósági bizottság tagja is, ha a külső eljárásokban a fentiek szerint részt vesz, — élelmezési-díjra tarthat igényt. Élelmezési-díj illeti meg ezenkívül mindazokat a fővárosi alkalmazottakat, a kik a polgármestertől, vagy hivatalfőnöktől kapott utasítás folytán egyes esetekben a délutáni órákban kezdődő és estig tartó hivatalos külső szolgálatot teljesítenek. Azok a fővárosi alkalmazottak, a kik hivatali állásaikból kifolyólag a kültelkeken való állandó működésre vannak hivatva (pl. az erdészeti személyzet, tűzoltók, lovas kézbesítők stb.) élelmezési díjra ezen működésük után igényt nem tarthatnak. Nincs igényük élelmezési pótlékra azon közegeknek sem, a kik e nemű kiadásaik fedezésére határozott összegben megszabott évi, vagy havi átalánynyal vannak ellátva. 3. §. Oly fővárosi alkalmazottak részére, a kik hivatásukból kifolyólag gyakrabban teljesítenek a kültelkeken szolgálatot, mint a tiszti orvosok, kerületi mérnöki személyzet stb., a mennyiben szükségesnek, vagy az ellenőrzés és kezelés szempontjából előnyösebbnek mutatkoznék, az élelmezési díj czimén felmerülhető kiadások a tanács által havi-, vagy évi átalányban állapithatók meg. Az élelmezési-díj a következő összegekben állapittatik meg: a) a polgármesternek 8 K — AHb) a törvényhatósági bizottság tagjainak, továbbá a 6000 kor. évi fizetést élvező, vagy ezenfelül javadalmazott tisztviselőknek 6 „ — „ c) a köztisztviselőknek és hivatalnokoknak, a kiknek fizetése 4000 K. vagy ezen felül 6000 K.-ig terjed — ez utóbbi összeget bele nem számítva 5 „ — „ d) tisztviselőknek, hivatalnokoknak, a kiknek évi fizetése 4000 K.-ig terjed, valamint a díjnoki személyzetnek 3 „ — „ e) a szolgai létszámhoz tartozó alkalmazottaknak . . . . 1 „ 50 „ Ezen díjak megállapításánál, a mennyiben nem az álláshoz vannak kötve, csakis a törzsfizetés vehető alapul. Annak a tisztviselőnek, vagy hivatalnoknak, a ki csak fizetési fokozatban különbözik az élelmezési-díj szempontjából magasabb fokozatba tartozó tisztviselőtől vagy hivatalnoktól, rangfokozatra nézve azonban az utóbbival egyenlő: a magasabb fokú díjak járnak. 5. §. A vámfelügyelőket minden tényleg teljesített 24 órai szolgálat után 2 K. élelmezési-díj illeti meg. , 6. §. Számosabb tagból álló, vagy idegen hatóságok képviselőinek részvételével (pl. haszonbéres földek árverezésénél, ujonczozásnál, faleltározásnál, határjárás-
