Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901
2. 1901. január 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 82 - 83
34 1901. január 23-iki közgyűlés. 81—83. szám. 1. és 2. pontját, — előrebocsátva azt, hogy a szóbanforgó telek nem kizárólag a siketnémák, hanem egyáltalában a fogyatékosok iskolája czéljára lesz felhasználható — a következőképen változtatja meg: 1. A használatul átengedett területen 2 (kettő) éven belül a fogyatékosak iskolája czéljaira szolgáló épület felépítendő. A létesítendő épületet a m. kir. államkincstár kizárólag csak fogyatékosok iskolája czéljára használhatja; oly épületet, mely nem ezen czélra szolgál, a telken felépíteni nem szabad. 2. Ha a használatul átengedett telken 2 (kettő) éven belül a fogyatékosok iskolája czéljára szolgáló épület nem létesíttetnék, az esetben a használati jog megszűnik és az egész telek minden kártérítési vagy megtérítési kötelezettség nélkül a székesfőváros korlátlan tulajdonába és birtokába azonnal vissza-, illetve átszáll. Ugyanez történik, a mennyiben az emelendő épületek a székesfőváros közönségének előzetes hozzájárulása nélkül bármikor, vagy bármi okból ezen eredeti rendeltetésüktől, vagy a felelős magyar kormány kezelése alól elvonatnának. Egyebekben a feltételek nem változtatnak meg. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az iratok kiadásával értesíttetik. !82. Tárgyaltatott a tanács 78.640/1900— VI. számú előterjesztése : a főváros nyilt területén szedendő városi fogyasztási adópótlékról alkotott díjszabályzat kijavítása iránt. . A tanács idevonatkozó javaslatához képest elhatározza a közgyűlés, hogy a belügyminiszter úrnak 1900. évi január hó 17-én 132.850. sz. a. kelt leirata alapján a főváros nyilt területén szedendő városi fogyasztási adópótlékok kivetése, beszedése, ellenőrzése és kezelése iránt alkotott szabályrendelet a következőképen javíttassák ki: 1. A szabályrendelet 1. §-ában és az I. függelék 1. jegyzetében foglalt azon intézkedés, miszerint: — „Mindkétnemü égetett szeszesital és folyadék után városi szeszfogyasztási adó a gyakorlatban hivatali elődöm 5479/99. sz. a. kelt leiratával jóváhagyott 1899. évi 77. számú közgyűlési határozat alapján hektoliterenként átlagosan 5 koronával számítva szedetik" — töröltetik, mert ezen rendelkezés ellenkezik az időközben életbelépett 1899. évi VI. t.-cz. 1. §-ával. 2. A szabályrendelet függelékét képező árszabás 7., 8. és 9. tétel számai alatt a városi húsfogyasztási adópótlék helytelenül 12, 32, illetve 64 fillérben kitüntetett tételei 10, 31, illetve 63 fillérre helyesbittetik. Végül a főváros zárt területén fizetendő városi fogyasztási adókról szóló díjszabályzatnál pedig a fenthivatkozott miniszteri leirat értelmében az „I. számú" megjelölés mellőzendő, egyúttal pedig ezen díjszabályzatban foglalt „fogyasztási adópótlék", „községi fogyasztási adó" kifejezések helyett egyöntetűen „városi fogyasztási adó" elnevezés alkalmaztatik. Ezen közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. !83. Tárgyaltatott a tanács 77.047/1900— VI. sz. előterjesztése : a „Budapesti főváros és környéke szikvizgyárosainak ipartársulatá"nak felebbezéáére, városi vám elengedése ügyében hozott tanácsi határozat ellen. A székesfőváros tanácsának 1900. évi szeptember hó 28-án 12.696. sz. a. kelt határozatát, a melylyel a „Budapesti főváros és környéke szikvizgyárosai ipartársulata" a szomszédos községekből visszahozott szikvizpalaczkok városi vámmentessége iránti kérelmével elutasittatott, a közgyűlés a most emiitett ipartársulat felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, azt indokainál fogva helyben"^ hagyja. Miről a tanács a további intézkedések végett értesíttetik.
