Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

16. 1901. május 8. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 558 - Szabályrendelet a sütő-ipari munkaadók és munkások közötti munkaviszony rendezése tárgyában.

1901. m ájus 8­iki közgyűlés. 55& szám. 20") kedés alapján megállapított munkabérekből is legfeljebb 12 korona leszá­mítható s ennek fejében a segéd: a) reggelire kávét és kenyeret ; b) ebédre három tál ételt és pedig: telt levest, marhahúst körözve, mártással és felváltva, főzeléket hússal, vagy tésztát, vasárnap pedig sültet — a szükséges kenyérrel — követelhet. c) vacsorára hetenként legalább 2 korona jár s az megfelelő részle­tekben naponkint osztandó ki. Azon műhelyekben, a hol a segédek többsége természetbeli élelmezést kivan és a munkaadó azt megadni kész, a lobbi segédnek ehhez hozzá kell járulnia. 2.1 §. A munkabér heten kint fizetendő ki. A munkaadó jogosítva van a segéd egy heti bérének megfelelő összeget a segéd kilépéséig visszatartani. Kzen biztosilék összeg azonban, ha a segéd kívánja, csak megfelelő több részletben vonható le. 24. §. Azon segéd, ki munkájához pontos időben nem jelentkezik, az ebbeli mulasztásából eredő károkéit, munkaadója által az ipartestület békéltető bizottsága előtt felelősségre vonható. 2á'§. Ha a segéd saját hibája, vagy mulasztása folylán munkaadójának kárt okoz, nevezetesen, ha a feldolgozandó anyagot elrontja, tartozik azt munka­adójának az előállítási árban megtéríteni Ha a munkaadó és segéd a kártérítés mérvére nézve megállapodni nem tudnak, ez esetben az az ipartestület részéről kiküldendő két szakértő közben jöttével — kik közül az egyik mindig a segédek sorából választandó — az ipartestület által állapiltatik meg. A munkaadónak jogában áll a segédet az ekkép megállapított kárért az ipartestület békéltető bizottsága előtt felelős­ségre vonni. 26. §. Tilos a műhelyben fésülködni, fésűt, hajkefét és általában a test ápo­lására és tisztántartására szolgáló eszközöket tartani. Tilos továbbá a műhelyben pipázni, szivarozni, czigarettázni, vagy dohányt rágni, kártyázni, a gyúró táblán vagy deszkán ülni, feküdni. 27. §. A lisztkezelésnél a legnagyobb tisztaság tartandó szem előtt; a liszt csak alapos álszitálás után fordítható tészta készítésre. 28. §. A segédnek a műhelyben idegeneket fogadnia feltétlenül tilos. 29 §. É Azon segédet, ki munkájából jogtalanul kilép, az illetékes kerületi elüljáróság, mint elsőfokú iparhalőság, az 1884. évi XVII. t.-cz. 159. §-a értelmében munkaadójához visszahozathatja és kötelessége teljesítésére szo­ríthatja, sőt ezenfelül még 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti. 30. §. Ha a segédszemélyzet alkalmazásakor a munkából való kilépésre nézve a munkaadó és segéde között eltérő megegyezés nem jött létre, úgy az elsőfokú iparhatóságnál bejelentett üzletvezetőkre nézve kölcsönösen három havi, a segédszemélyzet többi tagjaira nézve pedig kölcsönösen 15 napi felmondás áll érvényben. 31. §. Ha a munkaadó és segéd erre nézve szabályszerűen megegyeztek, a segéd napi munkájának befejeztével — a déli órákban — a szolgálatból bármely napon előzetes felmondás nélkül kiléphet, viszont ugyanakkor a szolgálatból elbocsátható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom