Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900
23. 1900. október 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1378
1900 október 24-iki közgyűlés. 1277—1278. sz;ím. 465 építkezés által a közlekedést megakadályoznia nem szabad. Ezután nyomban Krachus János és gróf Zichy Jánosné kifogásolták a keritkezést azon a czimen, hogy telkeikhez nem férhetnek hozzá. Ugyancsak Saxlehner Andrásné óvást emelt a főváros kikötése ellen, mert soha ily szolgalom telkeire bekebelezve nem volt és nem lett. Erre megindultak a folytatólagos tárgyalások. Az elöljáróság tanuk kihallgatására utasíttatott, hogy így állapittassék meg az utak használatának jogosultsága, egyúttal pedig a mérnöki hivatal is a régi térképtárakban eszközlendő kutatásokra utasíttatott. Ezen tárgyalások még nincsenek befejezve, de ha befejeztetnek, a közgyűlésnek módjában fog állani az eredményről szóló jelentés betekintése. A választ úgy az interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Erről Halmos János királyi tanácsos, polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1378. Olvastatott dr. Heltai Ferencz bizottsági tag úr és társainak következő indítványa : Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! E hó 15-én telt be huszonöt éve a budapesti magyar népszínház fennállásának. Ma, midőn székesfővárosunk magyar nemzeti jellege alatt megingathatlan alapokra van fektetve, midőn már csak kevesen tudják, mily küzdelmes munkának eredménye székesfővárosunk nemzeti jellegének ez a megszilárdulása, lehetetlen meg nem emlékeznünk, mily nagy jelenentőségű tett volt huszonöt év előtt a budapesti magyar népszínház megalkotása. A közönség áldozatkészsége a székesfőváros nagylelkű útmutatása, mind nem volt elegendő, hogy az akkori kedvezőtlen viszonyok között megalkottassék a magyar színművészet második állandó temploma. A magyarság és a magyar nemzeti közművelődés rajong'ó szeretetétől áthatott férfiaknak nehézségektől vissza nem riadó lelkes és áldozatkész munkája hozta létre a budapesti magyar népszínházát, melynek oly nagy hivatása volt fővárosunk életében. A jelesek közül, kik a nagy czélért dolgozók és küzdők között elsősorban állottak, már csak kevesen vannak életben, Steiger Gyula, Kléh István és Rákosi Jenő. Steiger Gyuláé és Kléh Istváné volt a nagy munka legnehezebb része; ők viselték az anyagi felelősség összes gondjait, Rákosi Jenő messzeható tollát bocsátotta a nemes czél rendelkezésére. 1875. évi október hó 15-ike, a mely napon a budapesti magyar népszínház hivatásának átadatott, uj teherrel szaporította a székesfőváros igazgatását. A népszínház gondozása a főváros feladatává vált, a minek a tisztelt törvényhatósági bizottság a népszínházi bizottmány utján felelt meg. A népszínházi bizottmány munkájának legnagyobb terhe is Steiger Gyula és Kléh István osztályrészéül jutott. Steiger Gyula 19 éven át, Kléh István teljes 25 év óta nap-nap után végezte a népszínház ügyei gondozásának fáradságos és felelősségteljes teendőit. Az ő munkájuk eredménye a népszínház jogviszonyainak rendezése, a népszínházi alapítvány anyagi megszilárdulása^ a népszínház teljes csendben véghez vitt tökéletes belső újjáépítése. Arról a lankadatlan és nagy munkáról, a mit a népszínházi bizottmány körében Steiger Gyula és Kléh István végeztek, csak keveseknek van tudomásuk, de ezek őszinte nagyrabecsüléssel kisérték ezt az önzetlen tevékenységet. A népszínház megalapításának huszonötödik évfordulója illendő alkalom arra, hogy a törvényhatósági bizottság megemlékezzék ezen férfiak nagy és eredményes munkájáról. K/ért alulírottak indítványozzuk:
