Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

20. 1900. szeptember 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1148 - 1149

392 1900. szeptember 19-iki közgyűlés. 1147—1149. szám. Az ekként felmerülő 16.000, azaz Tizenhatezer korona többköltségeí a közgyűlés az előterjesztéshez képest a sertésközvágóhid és sertésvásár építési költségei között való elszámolás mellett a 100 millió koronás kölcsön terhére ezennel endedélyezi. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e czélból a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. 1148. Tárgya Itatott a bizottmány és tanács 50064,1900-^VIII. számú előterjesztése: a magyar leszámítoló- és pénzváltóbank kérvényére, gabonaraktár építési ügyében hozott közgyűlési határozat módosítása iránt. A közgyűlés a pénzügyi s gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztéséhez hozzájárul és ehhez képest a fővárosi közraktárak területén raktárszínek építése ügyében 1899. évi július hó 5-én és folytatva 6-án tartott közgyűlésében 1039 99. sz. a. hozott határozatát a következőképen módosítja, illeme értelmezi: Az idézett közgyűlési határozat 4. pontját illetőleg kijelenti a közgyűlés, hogy a mennyiben a létesítendő raktárszíneknek az ezen pontban felsorolt esetekben való áthelyezésének szüksége * bekövetkeznék, az áthelyezésből és újra való felépítéséből eredő és a bérlő bank által számlákkal igazolandó költségek a munkálat befejezését követő évtől kezdve öt éven át egyenlő részletekben és kamat nélkül felszámithatók a közraktári számla terhére. Az idézett közgyűlési határozat 5. pontját illetőleg, mely szerint a bérlő bank az építendő raktár végén, a szivattyú-telep és a nyílt Duna között út készítésére köteleztetik, — kijelenti a közgyűlés, hogy ezen út alatt az eddigi ott lévő úthoz hasonló kövezetlen, természetes út értendő, a melynek esetleges feltöltési és járható állapotba való helyezési költségeit a bérlő bank a raktárépítésre engedélyezett 130.000 korona költség terhére elszámolhatja. A raktárak építésével kapcsolatosan felmerülő makadám útépítést és koczkakővel való burkolást illetőleg az idézett közgyűlési határozat 11. pontjában foglaltak kibővítéséül kijelenti a közgyűlés, hogy az e czímen a főváros által elvállalt 18.000 korouányi maximális költségösszegben az útfeltöltési összeg is benfoglaltatik és hogy a bérlő bankot e czímen mi sem terhelheti. Az idézett közgyűlési határozat 7. pontja értelmében a raktárépítésre engedélyezett 130.000 korpna költség 1900. évtől kezdődőleg nyolcz éven át egyenlő évi részletekben térítendő vissza a bankkal fennálló bérleti szerződés értelmében kijáró 100.000 korouányi maximális segélyjárulék kifizetése alkalmával. A feltétlenül fizetendő visszatérítési részletek esedékességének a csak feltételesen kijáró segélyjárulék esedékességével való összekapcsolása, esetleg téves értelmezése szolgálhatna okul, miért is a közgyűlési határozat 7. pontjának ide vonatkozó rendelkezését akkép módosítja, hogy a visszatérítési részletek minden év július haváuak első napján váljanak esedékessé és pedig arra való tekintettel, hogy a raktárak 1899. év folyamán fel nem építtettek — nem 1900. évtől, hanem a raktárépítést követő év július havának első napjától kezdődőleg. A többször hivatkozott közgyűlési határozat egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. Kiről a tanács a további intézkedések megtétele végett tárgyiratok kiadásával értesíttetik. 1149. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 21.008 1900.—VH1. számú előterjesztése, a magyar leszámítoló és pénzváltó bank kérvényére, faberaktározási üzlet létesítése iránt. A közgyűlés a tanácsnak előterjesztéséhez képest ezen ügynek előkészítésére és letárgyalására a különben erre illetékes közgazdasági és közélelmezési,- pénzügyi és gazdasági,- jogügyi és szervező, valamint a középítési bizottmányok kebeléből a polgármester úr, vagy helyettesének elnöklete alatt egy ad hoc vegyes bizottmányt küld ki.