Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

13. 1900. május 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 742 - Útrendészeti szabályrendelet

260 Í900 május 23-iki közgyűlés. 742. szám. 2. §. Minden ily cselekmény vagy mulasztás, a mennyiben törvény, vagy más rendelet alapján más minősítés és súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást képez és a jelen szabályrendelet alapján büntettetik. II. FEJEZET. A forgalom biztonsága elleni kihágások. 3. §. A székesfőváros területén levő közutakon, utczákon és tereken a hajtást és kitérést ugy a szabad közlekedés biztosítása, mint a közönség testi épségének megóvása szempontjából általánosságban : a) a terhes szekerekkel való közlekedés tárgyában alkotott 368/1896. közgy. sz. székesfővárosi szabályrendelet; b) a közúti vaspályák közlekedésére nézve 526/1893. közgy. sz. a. alkotott szabályrendelet; c) a Dunajobbparti alagúton való közlekedésről szóló 424/1892. közgy. sz. szabályrendelet; d) a kerékpárral való közlekedés tárgyában alkotott 387/1890. közgy. sz. szabályrendelet és e) a 17529/1. sz. főkapitányi rendelettel kibocsátolt általános hajtási szabály határozván meg, az azokban foglalt határozmányok be nem tartása az azokban előirt módon büntettetik. 4 §. A székesfőváros járdáin és gyalogutain való közlekedés és a járdák és gyalogutak elfoglalása és használata tekintetében: a) az építő-anyagok lerakásáról szóló 477/1895. közgy. számú; b) a járdák elfoglalása tárgyában alkotott 224/1896. közgy. számú; c) a székesfőváros gyalogutain a közlekedés biztositása tárgyában alkotott 521/1893. közgy. számú szabályrendeletek határozmányai, végül d) a székesfővárosi építésügyi szabályzatnak idevágó rendelkezései tekintendők mérvadóknak. 5. §• A ki valamely hid, az ahhoz vezető fel- és lejáró utak, vagy valamely útszakasz, vagy útrész fentartására jogosítva, vagy kötelezve van, köteles az érintett tárgyakat a közlekedés igényeinek megfelelő állapotban tartani és a halóságnak e részben kiadott intézkedéseit foganatosítani. Ezen határozat ellen vétők 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők és a szükséges intézkedések végrehajtására záros határidő alatt kötelezendők. Ha pedig az ily hidak és utak az életbiztonságra veszélyes állapotban tartatnak, vagy a hatóságnak az életbiztonság szempontjából a közlekedésre nézve kiadott intézkedései nem teljesíttetnek, az 1879. évi XL. t-cz. 113 § ának határozatai érvényesek. 6. §. Utak mellett kő, kavics, föld, vagy homokbányák és gödrök csak az illetékes kerületi elöljáróság engedélye, valamint az engedélyben kikötendő feltételek megtartása mellett és csak akkor és ugy nyithatók és tarthatók üzemben, hogy ez által az utón való szabad közlekedés ne hátráltassék és az úttest kárt ne szenvedjen. Ha oly bányák, vagy gödrök nyitásáról van szó, melyek a város külterületén átvonuló és állami kezelés alatt álló állami közutak mellett szándékoltatnak létesíttetni, ez esetekben a vonatkozó engedélyek megadása előtt az államépitészeti hivatal véleménye kikérendő. Oly gödrök és bányáknál, melyek fenékszine az ut felszínétől mérve egy méternél mélyebben fekszik, az ut szélén a bányatulajdonos által védkorlátok állítandó! Ezen szakasz határozatai ellen vétők 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 7. §• Bármely czélra szükséges robbantás csak előzetes hatósági engedély és az ebben megállapított feltételek mellett eszközölhető. A robbantási engedélyt a terület szerint illetékes kerületi rendőrkapitányság adja meg. Az engedély azonban csakis olyanoknak adható ki,