Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

16.2 1899. julius 6. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1036 - 1037 - 1038 - 1039

189'J július ü-iki közgyűlés — 1039, szám. ugyancsak nyolcz évi fenállhatására engedély adatik a banknak és pedig minden bérfizetés nélkül csupán a földesúri jog elismerésül évenkint két korona fizetésének kikötésével. 4. Ha azonban akár a terület szomszédságában levő általános csatornázási szivatlyú-telep kibővítése, nevezetesen a nyomó és szabad kiömlő csatornák alatti, a soroksári Dunaágat tápláló csatorna folytatólagos kiépitése okából, akár pedig a kijelölt terület tulajdoni kérdése okából, a szóban levő terület szabaddá tétele vagy egyéb közérdekű czélokra leendő felhasználása szükségessé válnék, akkor előzetes félévi felmondás után a bank nemcsak a főváros állal kijelölendő más helyre tartozik saját költségén áthelyezni a raktárakat, de egyszersmind azokat az új helyen a saját költségén felépíteni és kifogástalan Jókaiba helyezni is tartozik, olyképen, hogy köteles az áthelyezés folytán használhatatlanná vált épületalkatrészeket is saját költségén beszerezni, úgy, hogy a fővárost a raktárak netáni áthelyezéséből folyólag semmiféle költség ne terhelhesse és a bank ezen költségeit a főváros ellenében semmiféle alakban föl ne számithassa. 5 Az általános csatornázás szivattyú-telepén levő műtárgyak, valamiül az üzem érdekében az is kiköttetik, hogy a helyszínrajzon kékkel jelölt A) akna, mely a nyomócső tisztítására és annak felügyeletére szolgál, mindig szabadon hagyandó, hogy bármikor felnyitható és használható legyen; továbbá hogy az építendő raktár végén, hol a kövezett rézsű terveztetett, a jelenleg meglévő s a helyszínrajzon B—C-vel jelölt út helyett egy út készíttessék a bank által arra a czélra, hogy szivattyútelepről a nyílt Dunához jármüvekkel is lehessen közlekedni. 6. A kijelölt területén jelenleg fennálló fafészerek és istállókra nézve kiköti a közgyűlés, hogy ezek eltávolítását a helyszínéről a bank a saját költségén és saját felelősségére köteles eszközölni, úgy, hogy ebből a fővárosra sem kár, sem költség ne háramoljon. 7. A 80.000 mm. befogadási képességű raktárszinek tényleges és számadásilag igazolandó előállítási költségét legfeljebb 65.000 frt, azaz hatvanötezer forint összegben a főváros a banknak 1900. évtől számítandó 8 (nyolcz) év alatt egyenlő évi részletekben, a bankkal fennálló bérleti szerződés értelmében kijáró 5U.000 frtnyi maximalis segélyjárulék kifizetése alkalmával tériti vissza, mivégből a részletek a költségelőirányzatban 1900-tól kezdve, az emiitett segélyjárulék rovata alatt felveendők lesznek. 8. A bank az általa egy összegben és egyszerre minden kamatmegtérítési igény nélkül előlegezendő összes előállítási költségösszeg törlesztetlen részösszegei után még a közraktári üzleti számla terhére sem számíthat fel kamatokai, hanem azokat a sajátjából tartozik viselni. 9. Ezen raktárszinek szintén a főváros tulajdonát fogják képezni és mint a fővárosi közraktári telep kiegészítő részét képező építmények úgy a kezelési és fentartási költségek, valamint a jövedelmek szedése és elszámolása tekintetében teljesen a fennálló bérleli szerződés alapján a bank által kezelendők; ennél a körülménynél fogva a főváros mindazokat a kedvezményeket, melyek a közraktári anyatelepre nézve fennállanak, az ujabbi ideiglenes raktárakra is kiterjeszti s azokat, a melyek megadása nem tőle függ, a mennyiben szükséges, ihVtékes helyen kieszközölni iparkodand. így nevezetesen a közgyűlés már ez alkalommal felkéri a kereskedelemügyi magyar kir. minister urat, hogy a vasúti összeköttetést ezen raktárakkal, a mi iránt a bank a minister úrhoz folyamodni tartozik, a bank kérelmére állami költségen engedélyezni s egyszersmind a közraktárokra nézve fennálló vasúti kedvezményeket ezen új raktárakra is kiterjeszteni méltóztassék. 10. A bank késedelem nélkül tartozik hozzáfogni a raktárépítéshez s azt a fővárosi tanács által meghatározandó idő alatt befejezni s a raktárakat a forgalomnak átadni; e végből utasittatik a tanács, hogy miután már az idei gabonaszállitmányok elhelyezése a czél, a határidőt akként állapítsa meg, hogy e czél eléressék, vagyis hogy egyszersmind