Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

7.2 1899. március 17. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 442

154 1899 márczius 16-iki közgyűlés. — 442. szám. !442. Tárgyaltatott a tanács 5.791/99—1. sz;ímú előterjesztése: a Szent Rókus és Szent Rozália napjain tartatni szokott hitszónoklatokra vonatkozó alapítvány ügyében. A közgyűlés a tanács részbeni előterjesztéséhez hozzájárulva, a Szent Rókus és Szent Rozália napján a belvárosi római katholikus templomban tartandó egyházi szónoklatok díjazására szolgáló alapitványról alapítványi okirat kiállítását határozza el s annak szövegét elfogadva, a tanács részéről tett abbeli javaslatot, hogy az eddig magyar és német nyelven tartani szokott hitszónoklatok, tekintettel a változott viszonyokra, jövőben kizárólag magyar nyelven tartassanak, a következőkép állapítja meg: Alapítványi okirat. Budapest székes főváros közönsége ezennel tudtul adja mindenkinek, a kit illet, hogy a mennyire a megejtett történeti kutatások ezt kiderítették, Pest városa az 1691. évben a városban dühöngött dögvész (pestis) alkalmából fogadalmat tett és többek közt elhatározta, hogy a keresztény katholikus hívek hite szerint a járvány megszűnését elősegítő szenteknek, Szent Rókusnak és Szent Rozáliának napjain ünnepies istentiszteletet és hitszónoklatokat fog tartani. Ezzel kapcsolatban a pestvárosi tanács az 1804. évi deczember hó 12-én tartott tanácsülésről felvett, a székes főváros levéltárában őrzött jegyzőkönyv szerint 6434. sz. a. elhatározta, hogy »a Szent Rókus és Szent Rozália ünnepén ex voto megtartandó két hitszónoklatokat, mint kegyúr, a városi pénztárból fogja fizetni.* Ezt megerősíti a szintén a levéltárban őrzött Pesten 1806. évi október hó 13-án 6163. sz. a. hozott tanácsi határozat, mely miután az említett szentek ünnepein a hitszónoklatokat két nyelven, vagyis magyar és német nyelven tartották, kettő helyett négy hitszónoklatról tesz rendelkezést és mindegyiknek díjazását három forintban állapítja meg. Az 1822. évben, az akkoriban a Szent Szűzről elnevezett, most belvárosi plébániában tartott canonica visitatiónak a belvárosi plébániahivatalban őrzött feljegyzéseiből (pag. 19. 1822. aug. 16. és szept. 4.) kitűnik, hogy a fogadalmat maga Pest városa és pedig a pestis ellen tette, és hogy az ünnepi istentiszteletet és hitszónoklatokat a belvárosi plébánia akkép végezte, hogy saját plébániájából kiindulólag ünnepi körmenetet menesztett a józsefvárosi Szent Rókus-kápolnába, a hol azután a hitszónoklatokat is tartotta. A belvárosi plébániahivatal által 1870. évi augusztus hó 9-én 649. sz. alatt a Szent Rókusról czímzett plébánia plébánosához intézett és az utóbb emiitett plébánia levéltárában őrzött átirat szerint Magyarország herczegprimása 1870. évi február hó 25-én 937. sz. alatt kelt leiratában elrendelte, hogy az emiitett körmenetek megszűnjenek és azok helyett a belvárosi plébániatemplomban tartassék meg a rendes isteni tisztelet, tudniillik énekes szent mise és kétrendbeli, tudniillik magyar és német egyházi beszéd. A székes fővárosi számvevőségnek 1891. október 27-én 21.431. eln. tan. sz. alatt tett jelentése szerint a községi alapnál »a Szent Rókus és Szent Rozália napján tartandó egyházi szónoklatokra szolgáló alapítvány* czímén egy külön alapítvány kezeltetik, mely akkor az 1834. évi házi pénztári számadásban foglalt adatok szerint az eredetileg befizetett 200 váltó, vagyis osztrák értékben 84 forint, továbbá e czélra nem fordított és meggyülemlett kamatokban 40 forint 32 krt, összesen 124 frt 32 krt tett ki. Hogy mikor, mily körülmények közt lett az emiitett 200 váltó forint befizetve és ennélfogva az alapítvány téve, valamint miként történhetett a kamatok felszaporodása, arra vonatkozólag hiányoznak az adatok, az az egy azonban az előadottakból, valamint a század első tizedéből talált számvevőségi könyvek adataiból megállapíthatónak mutatkozik, hogy Pest városa eleinte folyó kiadás alakjában saját pénztárából díjazta a