Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

28. 1898. december 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1566 - 1567

, 1898 deczcmber 21-iki közgyűlés. — 1565-1567. szám. 597 Mikor és miképen, kellő nyilvánossággal hirdettetett-e a telektömb eladásra ? 2. A fővárosi közmunkatanácsnak névszerint mely tagjai hozták meg a szóbanforgó határozatot és névszerint kik szólottak és minő érveket hoztak fel ellene? 3. Mit szándékozik a t. polgármester úr tenni az iránt, hogy a fővárosi pénzalapnak, illetőleg a fővárosnak jogos érdeke, mely az incriminált telekeladás által több mint 100.000 forinttal rövidséget szenvedett és károsult, minden törvényes eszközzel, esetleg birói úton megóvassék és az okozott kár esetleg vagyonjogi felelősséggel tartozó fővárosi közmunkatanácstagok vagyonából megtéríttessék ?« Az iratokat megtekintette és ezek alapján a következőket válaszolja: Tudvalevő, hogy a Duna szabályozása folytán nyert területek a főváros és a főváros közmunkatanácsa közt létrejött szerződés alapján a közmunkák tanácsának, illetve a fővárosi pénzalapnak lettek átengedve. Ezen telkek magukban foglalják azon telek tömböt is, mely a budai oldalon a Margit-hid alatt 206tD-öl kiterjedéssel bir. Ezekre nézve harmincz évi adómentesség van biztosítva olyképen, hogy ezen telkeken az épületeknek 1899. évi november hó tig fel kell épülniök. A közmunkák tanácsa a fővárostól átvévén ezen telkeket, azok felosztását "kérte és az elidegenitési tilalom törlését kérvényezte, mely a főváros javára be volt kebelezve. Ezen engedélyt a főváros június hó 1-én tartott közgyűlésében megadta. Ugyancsak akkor, a mikor megsürgettetett a telekkönyvi törlés czéljából ezen törlési nyilatkozat, a közmunkák tanácsa elhatározta, hogy ezen telektömb értékesíttessék olyképen, hogy az a kikiáltási árakon, de úgy történjék, hogy ezen telkeket 1899. évi november hó l-ig, vagyis a harminczéves adókedvezmény lejártáig be kell építeni. A május hó 12-ike és június hó 1-je közti időben Holtzspach A. és fiai czég ajánlatot tett a közmunkák tanácsának, a melyben kijelentette, hogy kötelezi magát a telket összesen 206476 forintért megvásárolni és beépíteni 1899. évi november hó l-ig. A közmunkák tanácsa ezen ajánlatot 1898. évi május hó 26-án tartott ülésében tárgyalta és kilencz szavazattal egy ellenében elhatározta, hogy ezen telkek az illető czégnek átadassanak. Ezen telkeknek becsértéke D-ölenként még 1896-ban 100 írtban lett megállapítva. Ez az ügynek története. A mi már most Kasics Péter bizottsági tag úrnak azon kérdését illeti, hogy szándékozik-e az általa említett irányban lépéseket tenni, kijelenti, hogy legnagyobb sajnálatára nincs abban a helyzetben, hogy bárminő lépést is tehessen. Az 1870. évi X. t.-cz. alapján a fővárosi közmunkák tanácsa független hatóság, a mely közvetlenül a ministeriumnak van alárendelve és tetteiért annak tartozik felelni. Másrészt pedig a közmunkák tanácsában a főváros kilencz tagja van jelen, a kikről fel kell tenni, hogy a főváros érdekeit szivükön viselték, a mikor igy határoztak és ezeknek legnagyobb része azon az ülésen jelen is volt. Az adott választ úgy az interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Miről Halmos János polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1566. Elnöklő polgármester úr bejelenti, hogy a napirendre II a) pont alatt felvett ügy, miután az illető czég a felebbezését visszavonta, a napirendről levétetik. Tudomásul vétetik. !1567. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 56.516/1898—

VI. számú előterjesztése, a székes főváros területén teljesítendő csatorna-, pöczegödör- stb. tisztítási, valamint a Duna-zsilipeknél előforduló összes munkálatokra beérkezett ajánlatok ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egybehang/.ó javaslatához képest a székes főváros területén teljesítendő csatorna-, pöczegödör- stb. tisztitási, valamint a dunai zsilipeknél előforduló munkálatoknak 1899. évi január hó 1-től számítandó három