Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

22. 1989. október 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1277

480 1898 október 26-iki közgyűlés. 1276—1277. szám. kezeteket alkalmazza. Nálunk maga a nagyközönség oka legnagyobb részt a szerencsétlenségeknek, mert a nagyvárosi közlekedést még nem egészen szokta meg és nem egyszer szinte merész vigyázatlansággal a szerencsétlenségeknek lesz okozójává. Az adott választ úgy interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Miről Halmos János kir. tanácsos, polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !1277. Dr. Rácz Károly bizottsági tag úr felszólalván, a következőket adja elő: » Tegnap telt el 25 éve, hogy egyesült a három város képviselőtestülete, Buda, Ó-Buda és a virágzó Pest város a czélból, hogy egyesülve, ezen ország fővárosát képezzék a jövőben, egymást támogatva fejlődjenek és haladjanak. 25 év eltelvén, azt lehetne föltételezni, hogy a főváros egybeforrott, nincs különbség az egyik és másik partrész között, Buda és Pest között, ma csak Budapest létezik pusztán. Ámde a gyakorlati életben ez ma sem áll úgy, a dunajobbparti kerületek a pestiekhez képest nagyon is el vannak maradva, sőt nem egyszer jogos panaszra van ok. Arról van szó ugyanis, hogy a budaiak panaszkodnak, hogy nem mérnek nekik azzal a mértékkel, a melyikkel Pestnek; nevezetesen, hogy a villamositolt közúti vasúttársaság a zónabeosztásokra, árakra, vonatinditásokra nézve nem ugyanolyan mértékkel mér Budának, mint Pestnek, mert ha a pesti oldal egységára x, akkor a budainak is x-nek keli lenni. De ez nem úgy áll, sőt nemcsak hogy nem mérnek egyenlő mértékkel, de még a budai részek közt is különbséget tesznek, mert például a III. kerületet több jog illeti meg, mint az első kettőt, mert pesti oldalról az átszállójegyekkel oda a közlekedés biztosítva van, de a többi kerületekben nincs. Regi panasz, hogy a Lánczhidfőtől nem lehet közvetlen kocsin Pestre jönni, mig Ó-Budáról ez mind megy. Kérdem már most, mi különbség van a III. kerületi végállomás és a Lánczhidfő között, nem e lehetne ide is közvetlen kocsikat járatni, s ha már ez nem megy, miért nincsenek legalább átszállójegyek? Egy másik panasza a II. kerületnek, hogy a Lánczhidfőtől a Zugligetig csak két szakasz van, pedig ma, midőn megváltoztak a viszonyok, ennek a hosszú vonalnak csak két zónára felosztása a követelményeknek me^ nem felel, ezt legalább három zónára kellene felosztani és azokat az egységárakat életbeléptetni, melyek Pesten vannak. Egy másik panasz az, hogy a Lánczhidfőtől a Zugligetig a kocsik még most a téli idényben is csak a fogaskerekű vasútig közlekednek; ott az utas kénytelen a pesti kocsira átszállni, mert csak az megy egészen a Zugligetig; pedig a fogaskerekű vasút, mint végállomás, pláne tél idején, teljesen elvesztette jelentőségét. Ennek folytán ezt a vonalat úgy kellene szabályozni, hogy a végpont legalább a Szép-Ilona legyen. De van aztán még más baj is. Tény, hogy a menetrend szerint a kocsiknak legalább 20 perczenként kellene közlekedniök; jár azonban mindössze csak két kocsi s ezeknek egymást meg kell várni a Lánczhidnál és fogaskerekűnél, vagyis tényleg a kocsik 20—30, sőt 40 perczenként is közlekednek. Gondoskodni kellene róla, hogy ezek a kocsik legalább tizperczenként induljanak. Egy másik baj, hogy az átszállójegyek egészen rosszul vannak beosztva, az ó-budai kocsikról a Pálffy-téren le »kell szállni és ott új jegyet kell a Pestről jövő zugligeti vonatra váltani. Végre még csak azt hozza szóba, hogy a kocsik most már a téli menetrend szerint közlekednek, a nélkül, hogy ezen menetrend megállapítva, kinyomatva s a kocsikban kifüggesztve volna. Ennek folytán azon kérdést intézi a polgármester úrhoz: vájjon hajlandó-e intézkedni valami irányban ezen panaszok orvoslása végett s a következő indítványt nyújtja be: Tekintve, hogy a budai Lánczhidfőtől a balparti vonalakra a közlekedés villamos vasúton csak átszállás és külön jegy váltása mellett