Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

17.2 1898. július 1. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 906

364 1898 július 1-i közgyűlés. — 905—906. szám. kivül külön is szükségesnek találta intézkedni, holott ha a fővárosi átiratási díj az állami illeték pótlékát képezné, úgymint járulékos adó, az alapadóval egyenlő elbírálás alá esvén, a külön intézkedés teljesen felesleges és indokolatlan lett volna; és mert továbbá ugyanezen okból nem állhat meg a felebbezésnek 1881. évi XLI. t.-cz. 2. §-ára való hivatkozása sem, mert ezen tőrvényczikk is kizárólag csak az állami illetékre vonatkozólag foglal magában rendelkezéseket, valamint tarthatatlan a felebbezésnek azon indoka is, hogy a főváros közgyűlése a m. kir. államvasutakat egyes esetekben a fővárosi átiratási díj alul felmentvén, a főváros közönségének nem volna joga az államvasutaktól átiratási díjat szedni, mert a székes főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a székes főváros bevételei felett a törvény keretein belül szabadon rendelkezvén, azon körülményből, hogy egyes esetben valakit valamely közteher viselése alól felment, épen nem következik az illetőnek azon közteher viselése alul való állandó mentsége. A mi végül a felebbezésnek a m. kir. államvasutak hivatalnokai, altisztjei és szolgái nyugdíjintézetének terhére előirt 3852 frt 87 kr. átiratási és engedelmi díj ellen irányuló részét illeti, az a fentebb elmondottakon kivül még azért is elutasitandó, mert ezen nyugdíjintézet az államvasuti alkalmazottak magánjellegű intézménye lévén, átiratási díjmentességet, még az államkincstárral a közgyűlés által el nem ismert meutessége esetén sem igényelhetne. Miről a tanács a további megfelelő intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesittetik. !906. Tárgyaltatott a tanács 18.920/1898—

V. számú előterjesztése, Szivák Imre dr. felebbezésére átiratási és engedelmi díj mérséklése iránt. A közgyűlés Szivák Imre drnak az 1898. évi 10.796. a. ü, sz. a. kelt és a terhére az 1898. évi 1926. ksz. alatt előirt 1381 frt 69 kr. átiratási és engedelmi díj leszállítása iránt előterjesztett kérelmét elutasító tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja és a neheztelt tanácsi határozatot felhozott indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert bár a székes főváros közönségének az l°/o-os átiratási és engedelmi díjak szedésére vonatkozólag kormányhatóságilag jóváhagyott és a casuistikát is felölelő formális szabályrendelete tényleg nincs, és az ezen díjak szedésével formális jogalapját képező és az 1841. évi 25.176. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelettel közölt legfelsőbb elhatározás értelmében jóváhagyott szabályzat csak ezen díjak szedhetésének jogát állapítja meg, mégis kétségtelen, hogy a fővárosi l°/o-os átiratási és engedelmi díj az állami vagyon-átruházási díjtól teljesen független, önálló községi illeték, a melynek kezelése körül felmerülő egyes concret esetek elbírálásánál kimerítő formális szabályrendelet hiányában az állandó gyakorlat során esetről-esetre megállapított jogelvek az irányadók, a mely jogelvek későbbi törvény, vagy ennek erejével biró szabályzat által megdöntve, vagy megváltoztatva nem lévén, azok a szokásjog alapján ma is törvény erejével birnak; és mert a felebbező Szivák Imre dr. által neheztelt átiratási és engedelmi díj kiszabásánál követett azon jogelv is, hogy a fővárosi átiratási díj kiszabásánál csere esetében csak a főváros területén fekvő cseretárgy értéke vétetik a kiszabás alapjául, míg a főváros területén kivül fekvő ingatlan a székes főváros hatóságának jogkörén kivül esvén, a díj kiszabásánál figyelembe nem vehető, — hasonlókép az állandó gyakorlatban gyökerezik, a mely gyakorlat ellen annál kevésbé merülhet fel kifogás, mert a dolog természetéből folyó logikus következmény, hogy a mint egyrészt a főváros hatósága a főváros területén fekvő ingatlanért cserébe adott vidéki ingatlan után átiratási díjat ki nem vethet, úgy a főváros közönsége sem mondhat le más hatóság, vagy épen egyesek javára az őt jogosan megillető átiratási díjról vagy annak csak egy részéről is. Ezen állandóan követett jogelv helyességét és jogosságát különben a m. kir. közigazgatási bíróság felállítása előtt a főváros átiratási díjak ügyében legfelsőbb fokon rendelkező m. kir. belügyministerium is szá-