Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898
17.1 1898. június 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 879 - 880
1898 június 30-iki közgyűlés. — 878—880. szám. 351 rendszer szerint történik, olyképen, hogy az eddigi, hetenkint három napon való tanítás helyett hat napon tartatnak előadások, minélfogva az iparostanoncz-iskolák igazgatóinak az eddigihez képest jóval több a teendőjük és nagyobb az elfoglaltságuk, a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács pártoló előterjesztésére elhatározza, hogy a fővárosi községi iparostanoncziskolák igazgatóinak díjazása 1897. évi deczember hó 1-től kezdődőleg az eddigi évi 300 frtról évi 500 frtra, azaz ötszáz forintra emeltessék fel. Az ezen felemelés folytán az 1897. évi deczember havára felmerülő 416 frt 50 krnyi, továbbá az 1898. évre felmerülő 5000 frt, vagyis összesen felmerülő 5416 frt 50 krnyi, azaz őtezernégyszáztizenhat forint 50 krajczárnyi, többletkiadás részbeni fedezetéül az 1897. évi költségelőirányzat LXI. 1. »Iparostanoncz-iskolák« »személyzeti illetményei« fejezet és czím alatt felvett 89.140 frttal szemben az 1897. évi zárszámadás szerint elért 4587 frt megtakarítás, a még fenmaradó 829 frt 50 kr. fedezetéül pedig az 1898. évi költségelőirányzat megfelelő fejezete és czíme alatt felvett 92.140 forintnál remélhető megtakarítás jelöltetik ki. Egyidejűleg a fentjelzett 4587 frt megtakarításnak a szóbanforgó czélra leendő fentartása elrendeltetik,- illetőleg az ily irányban történt intézkedések ezennel jóváhagyatnak. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett az összes iratok kapcsán a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetik. !879. Tárgyaltatott a tanács 28.313/1898-VII. számú előterjesztése, Kreith Béla gróf felebbezése tárgyában. A tanács előterjesztése alapján a neheztelt s folyó évi május hó 20-án kelt 24.995. sz. ian. határozat hatályon kivül helyezésével a közgyűlés Kreith Béla grófnak engedélyt ad arra, hogy a Kossuthmuzeum czéljára a városligeti régi műcsarnok épületében nemcsak a múlt évi 13.706. sz. tan. határozat alapján átengedett, hanem az általa utólag még elfoglalt helyiségeket s ezeken kivül az épület baloldalán levő két oldalfolyosót is igénybe veheti Feltételül kiköti azonban a közgyűlés, hogy : 1. 1899. évi április hava végével Kreith Béla gróf az összes helyiségekből feltétlenül kiköltözni s illetőleg azokat a székes főváros szabad rendelkezésére visszabocsátani tartozik; 2. a helyiségeket Kreith Béla gróf egyedül és kizárólag csak a múzeum tárgyainak elhelyezésére használhatja s igy ott sem képeket, sem iratokat nem másoltathat, szóval semminemű munkálatokat nem végeztethet; a helyiségekbe idegeneket be nem bocsáthat; 3. tartozik Kreith Béla gróf az összes helyiségeket a legnagyobb rendben tartani s a csarnok felügyelőjének utasításait mindenben pontosan követni; végül 4. az elfoglalandó helyiségekben levő s a főváros tulajdonát képező tárgyakat Kreith Béla gróf saját költségén tartozik a hatóság által a csarnokban kijelölendő helyeken elhelyezni. Elhatározza végül a közgyűlés, hogy jövő évi április haván túl semmiféle helyiség igénybevételére Kreith Béla grófnak semmi körülmények között engedély adatni nem fog. Felfolyamodásában foglalt azon kérelmével, hogy a határidő június hava végéig meghosszabbittassék s a helyiségek kiürítésére nézve félévi felmondás köttessék ki, Kreith Béla gróf elutasittatik. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadása mellett tárgyiraton értesíttetik. !880. Tárgyaltatott a tanács 16.151/1898— VII. számú előterjesztése, a kerepesi-uti köztemetőben Kossuth Lajos emlékének megörökítésére emelendő mauzóleum helyének kijelölése tárgyában. A középitési bizottmány, valamint a tanács előterjesztése alapján elhatározza a közgyűlés, hogy a * Kossuth-mauzóleum« elhelyezésére a kerepesi-uti köztemetőben a »harmadik kapu-út« és az ezt keresztező »Nagy Krisztus-keresztúU metszése által nyert területrész használtassák fel.
