Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

17.1 1898. június 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 837 - 838 - 839

334 1898 június 30-iki közgyűlés. — 836—839. szám. (VIII. Köztemető-út 55.), Marosán Tivadarné Szauerwein Anna (VIII. Conti-utcza 27 ), Bosznai Illésné Rekeczki Viktória (II. Retek-utcza 27.), Vámos Ferenczné Vajda Etel (IX. Tűzoltó-utcza 44.), Sasvári Ignáczné Reovilz Amália (VIII. Kerepesi-út 69.), Sebők Jánosné Túri Ida (VIII. Kemény Zsigmond-utcza 12.) okleveles szülésznők és végre Förstner Dezső, Fliegl László, Dvorzak Anfal és Dávid Salamon okleveles állatorvosok okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvos úrnak visszaadatnak, a tanács pedig utasitlatik, hogy a fentebb felsorolt oklevéllulajdonosokat az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tanács és a tiszti főorvos úr jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !837. Olvastatott özvegy Burszky Dániel dr.-né levele, melyben a néhai férjének, Burszky Dániel dr. volt törvényhatósági bizottsági tagnak elhunyta alkalmából a közgyűlés részéről kifejezett részvétért köszönetét nyilvánítja. Tudomásul vétetik. !838. Olvastatott a magyar kegyes tanitórend főnökségének átirata, melyben köszönetet mond a részvétért, a melynek a közgyűlés néhai Frank Ferencz székes fővárosi bizottsági tagnak és a kegyes tanitórend volt főnökének elhunyta alkalmából kifejezést adott. Tudomásul vétetik. !839. Fraenkel Sándor dr. bizottsági tag úr felszólalván, előadja, miszerint hírlapokból értesült legutóbb a nagyközönség arról az örvendetes eseményről, hogy a budapesti villamos közúti vasút és villamos városi vasúttársaságok végre az átszállóforgalom kérdését megoldásra juttatták. Mindenki tudja ugyan, hogy a megoldásnak az a módszere, a mely eddig eredményeztetett, nem felel meg teljesen a jogosan támasztott kívánalmaknak, de hát kezdetnek ez is valami s a miért felszólal, az nem is maga a megegyezésnek ez a ténye, hanem egy más dolog, a mit a hírlapokból nyert informáczió szerint úgy látszik a tárgyalásoknál egészen mellőztek s maguk a társaságok hagytak elaludni. Ez az összekötő vonal létesítésének ügye a Lipót-körút és nagy-köruti vonalok közt. Ez az egészen rövidke vonal, a melynek közigazgatási bejárása — úgy tudja — már meg is történt, s ez alkalommal a megépítés ellen technikai nehézségek nem is merültek fel. Miután e vonal kiépítése úgy a Budán lakók közlekedésének, valamint a színházi közönségnek is, a mely a Vígszínház felől közlekedik, egyaránt érdekében áll, a következő interpellácziót intézi a t. tanács, illetve a polgármester úrhoz: 1. Van-e tudomása a tisztelt tanácsnak arról, hogy a közúti vaspályatársaság Lipót-köruti és a városi villamos-társaság Teréz-körúti vonalainak összekötésére rendelt vonal közigazgatási bejárása már régen megtörtént? 2. Van-e tudomása arról, hogy ezen közigazgatási bejárás alkalmával az összekötő vonal kiépítésének feltételeit és műszaki követelményeit megállapították ? 3. Szándékozik-e a tisztelt tanács ezen összekötő vonal sürgős kiépittetése iránt azonnal intézkedni? Halmos János polgármester úr az interpelláczióra a következőkben adja meg a választ: A fővárosi hatóságnak magának is régi törekvése, hogy a két villamos vasúti társaság sinhálózata a Teréz-köruti és a Lipót-köruti vonalak összekapcsolásával egyesittessék s e részben a közigazgatási bejárás a múlt évben tényleg meg is tartatott, s akkoriban arra a megállapodásra jutottak, hogy a mennyiben ez az összekötő vonalrész megépíttetnék, akkor a kiépítés megtörténtével azt mindkét társaság a peagejog alapján használná. Köztudomású, hogy a peage-jog engedélyezése a kormányt illeti meg s igy az összes iratok fel is terjesztettek a minister úrhoz ezen jog engedélyezése végett, de onnan válasz a mai napig még nem érkezett. A történt interpelláczió következtében azonban kötelességének tartja az