Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

11. 1898. április 11. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 515

1898 április n-iki közgyűlés. — 515 szám. 207 hiányzott valami, a mi a szabadelvűséget teljesen diadalra juttathatta volna; a másik ezek ellenkezője, a hév, a tűz, a szenvedély és a lelkesíteni tudás, mely viszont egymagában, amannak mérséklő hatása nélkül túlmenve a szükséges korlátokon, a személyes érdekeket, százados jogokat hívta volna ki elkeseredett harczra. Mindkét nagy férfiú ugyanegy czélra törekedett, ugyanazon szabadelvű eszméket akarta megvalósítani, de más utón, más eszközökkel így egymás eszméit támogatva, az egyik hevítve, a másik mérsékelve, megszületett e két irányzatból az a szerencsés alkotás, mely elődeink bölcseségének, államférfiúi kiválóságának szerencsés terméke volt Messzire vezetne, Tekintetes Közgyűlés, ha bővebben, érték és érdem szerint akarnám méltatni csak főbbjeit is azoknak a törvényeknek, melyeket ezen örökké nevezetes országgyűlésünk megalkotott Fő jellemvonása e törvényeknek, hogy azokban új alapot nyertünk alkotmányunkhoz, és hogy a nemzet sorsa saját kezeibe tétetett le. Ezt a tényt röviden és velősen jellemzi Zárka János királyi személynök az 1847/48-iki országgyűlés utolsó ülésén a nádorhoz intézett búcsúbeszédében, melyben többi között igy szólt: »A mai üléssel befejezzük a jelen országgyűlést, melynél a hozott törvényeket és azoknak következményeit tekintve, fontosabbat, nevezetesebbet törvényhozásunk évlapjai nem ismernek.-Az idő is korlátozván beszédemben, meg kell elégednem azzal, hogy csak reámutassak azon kiválóbb törvényekre, melyek segítségével a Régi Magyarország új alapokra fektetve, hogy úgy mondjam, mint európai jogállam újjászületett És e helyen első sorban kell említenem azt hogy a régi rendi képviselet helyébe, melyben a főurakon kívül csupán az egyház, a királyi tábla, Horvátország, a megyék, városok és megjelenésre jogosult, de távollevők érdekeit képviselték a követek, a népképviselet lépett, mely hivatva volt nem csupán az addig kiváltságos osztályokat hanem az egész nagy magyar nemzetet képviselni. Ezzel együtt természetesen megváltozott az addig szokásban volt választási rendszer is, és úgy cselekvő, mint szenvedő választói jogot nyert mindenki, kit arra a kvalifikácziónak a törvényben megállapított s az akkori viszonyokhoz képest igen tág körűnek mondható mértéke képesített s ennek folyományaként megnyílt a küzdtér a nemzeti értelmiség oly elemei előtt is melyeket eladdig csak polgári származásuk zárt ki onnan, s ez nagy mértékben emelte politikai testületeink Színvonalát Egy másik nagyfontosságú törvényczikk kimondotta a kormány felelősségét és ezzel megszüntette a törvények mellőzésével való kormányzást Ismét más megszüntetvén a kiváltságos osztályok adómentességét, kimondotta a közteherviselést, a mely elvet Széchenyi István plántált be a magyar közszellembe, mikor az ő agitácziója folytán megépült